
A szegénység leküzdéséhez nem csak pénzalapokra van szükség, hanem ezeket hatékonyan kell felhasználni, és emberség kell – jelentette ki szerdán Dacian Cioloş miniszterelnök, amikor egy, a Victoria-palotában megtartott közvitán ismertette a kormány szegénységellenes csomagját.
2016. február 20., 19:492016. február 20., 19:49
A dokumentum 47 intézkedést tartalmaz, amelyek különböző korosztályokat céloznak meg. Cioloş a bemutatón úgy fogalmazott, szegénységellenes partnerséget vagy koalíciót szeretne, amelyben helyet kapnának a civil szervezetek és a hatóságok egyaránt. „A csomagba foglalt intézkedések egy részét már alkalmazzák, de jobb koordinálásra van szükség, egyeseket együtt készítünk majd elő, mások esetében pedig az önök helyi szinten felhalmozott tapasztalatából szeretnénk kiindulni, hogy menet közben megpróbáljuk újraszervezni vagy bővíteni” – fogalmazott a kormányfő. Elmondása szerint a 47 intézkedés gyakorlatba ültetését állami költségvetésből és európai uniós alapokból egyaránt finanszírozzák.
A szegénység leküzdését célzó integrált intézkedéscsomag célkitűzései egyébként megegyeznek az Európa 2020 stratégia prioritásaival. Belefoglalták egyebek mellett, hogy a jelenlegi 65,7 százalékról 70 százalékra kell növelni a foglalkoztatottságot a 20 és 64 év közötti lakosság körében, és legalább 580 ezer személlyel csökkenteni kell 2020-ig azoknak a polgároknak a számát, akik esetében fennáll a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata. A kormány elképzelése szerint a szegénységellenes koalíció kormányzati ciklusokon átívelő, hosszabb időszakon át fejti ki majd tevékenységét.
Mint említettük, az intézkedéseket korcsoportok szerint határozták meg. A kormány tervei között szerepel így többek között, hogy születéskor orvosi szűréseket és ultrahangos vizsgálatot végeznek, szociális pótlékot biztosítanak az oltásokra, a hatóságoknak pedig oda kell majd figyelniük, hogy minden megszületett gyermek kapjon személyazonosságot. „Vannak olyan gyerekek, akik családjának nincs állandó lakhelye, és bizonyára ebből az okból kifolyólag személyazonosság nélkül maradnak, és így kimaradnak a teljes támogatási rendszerből. Itt is megoldásokat kell találnunk” – fogalmazott korábban Cioloş a témában.
A hároméves kor alatti gyerekek számára ugyanakkor a kormányprogram közösségi, városi bölcsődéket ír elő, vidéken pedig fizetett ápolók látnák el ezt a feladatot. A 3–6 éves korosztályra vonatkozna a Minden gyereket óvodába elnevezésű program, ennek keretében pedig támogatnák a tanszer és a ruházati cikkek, illetve a vitaminok megvásárlását.
A 6–18 évesek körében az iskolaelhagyást szeretnék visszaszorítani. Eközben a 16 és 24 év közöttieket segítenék abban, hogy el tudjanak helyezkedni valamilyen szakmában, vagy folytatni tudják tanulmányaikat a Második esély az iskolára program nyújtotta támogatással. Emellett cél a szakmai és műszaki oktatás fellendítése.
A jóval szélesebb, 18 és 64 éves közötti korosztályra is számos intézkedés vonatkozik a most bemutatott kormányprogramban. Mint korábban Dacian Cioloş is jelezte, az idősebbek körében például az aktív öregkort népszerűsítenék, illetve állami elismerésben részesítenék azokat az erőfeszítéseket, amelyeket idős személyek a társadalom érdekében hoznak. A miniszterelnök által elmondottak szerint például egy, a Közösség nagyszülei elnevezésű programot képzeltek el, amely intézményi keretet biztosítana arra, hogy azok az idősebb személyek, akik hajlandóak lennének besegíteni a gyereknevelésbe, tudjanak is segíteni.
A szociálisan hátrányos helyzetben élőkre vonatkozó intézkedések között találjuk ugyanakkor szociális lakások biztosítását vagy a lakások feljavításának támogatását. A bukaresti kormány célja továbbá a családon belüli erőszak visszaszorítása, annak megelőzése, hogy a gyereket elválasszák családjától.
Külön intézkedés serkentené a napszámosmunkát, a hátrányos helyzetű környezetben működő vállalkozások pedig alacsony kamattal kaphatnának hiteleket. Emellett szociális étkezdéket terveznek, és a társadalom szélére sodródott közösségekben élőket a digitális világba is tervezik bevezetni.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
szóljon hozzá!