
A szegénység leküzdéséhez nem csak pénzalapokra van szükség, hanem ezeket hatékonyan kell felhasználni, és emberség kell – jelentette ki szerdán Dacian Cioloş miniszterelnök, amikor egy, a Victoria-palotában megtartott közvitán ismertette a kormány szegénységellenes csomagját.
2016. február 20., 19:492016. február 20., 19:49
A dokumentum 47 intézkedést tartalmaz, amelyek különböző korosztályokat céloznak meg. Cioloş a bemutatón úgy fogalmazott, szegénységellenes partnerséget vagy koalíciót szeretne, amelyben helyet kapnának a civil szervezetek és a hatóságok egyaránt. „A csomagba foglalt intézkedések egy részét már alkalmazzák, de jobb koordinálásra van szükség, egyeseket együtt készítünk majd elő, mások esetében pedig az önök helyi szinten felhalmozott tapasztalatából szeretnénk kiindulni, hogy menet közben megpróbáljuk újraszervezni vagy bővíteni” – fogalmazott a kormányfő. Elmondása szerint a 47 intézkedés gyakorlatba ültetését állami költségvetésből és európai uniós alapokból egyaránt finanszírozzák.
A szegénység leküzdését célzó integrált intézkedéscsomag célkitűzései egyébként megegyeznek az Európa 2020 stratégia prioritásaival. Belefoglalták egyebek mellett, hogy a jelenlegi 65,7 százalékról 70 százalékra kell növelni a foglalkoztatottságot a 20 és 64 év közötti lakosság körében, és legalább 580 ezer személlyel csökkenteni kell 2020-ig azoknak a polgároknak a számát, akik esetében fennáll a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata. A kormány elképzelése szerint a szegénységellenes koalíció kormányzati ciklusokon átívelő, hosszabb időszakon át fejti ki majd tevékenységét.
Mint említettük, az intézkedéseket korcsoportok szerint határozták meg. A kormány tervei között szerepel így többek között, hogy születéskor orvosi szűréseket és ultrahangos vizsgálatot végeznek, szociális pótlékot biztosítanak az oltásokra, a hatóságoknak pedig oda kell majd figyelniük, hogy minden megszületett gyermek kapjon személyazonosságot. „Vannak olyan gyerekek, akik családjának nincs állandó lakhelye, és bizonyára ebből az okból kifolyólag személyazonosság nélkül maradnak, és így kimaradnak a teljes támogatási rendszerből. Itt is megoldásokat kell találnunk” – fogalmazott korábban Cioloş a témában.
A hároméves kor alatti gyerekek számára ugyanakkor a kormányprogram közösségi, városi bölcsődéket ír elő, vidéken pedig fizetett ápolók látnák el ezt a feladatot. A 3–6 éves korosztályra vonatkozna a Minden gyereket óvodába elnevezésű program, ennek keretében pedig támogatnák a tanszer és a ruházati cikkek, illetve a vitaminok megvásárlását.
A 6–18 évesek körében az iskolaelhagyást szeretnék visszaszorítani. Eközben a 16 és 24 év közöttieket segítenék abban, hogy el tudjanak helyezkedni valamilyen szakmában, vagy folytatni tudják tanulmányaikat a Második esély az iskolára program nyújtotta támogatással. Emellett cél a szakmai és műszaki oktatás fellendítése.
A jóval szélesebb, 18 és 64 éves közötti korosztályra is számos intézkedés vonatkozik a most bemutatott kormányprogramban. Mint korábban Dacian Cioloş is jelezte, az idősebbek körében például az aktív öregkort népszerűsítenék, illetve állami elismerésben részesítenék azokat az erőfeszítéseket, amelyeket idős személyek a társadalom érdekében hoznak. A miniszterelnök által elmondottak szerint például egy, a Közösség nagyszülei elnevezésű programot képzeltek el, amely intézményi keretet biztosítana arra, hogy azok az idősebb személyek, akik hajlandóak lennének besegíteni a gyereknevelésbe, tudjanak is segíteni.
A szociálisan hátrányos helyzetben élőkre vonatkozó intézkedések között találjuk ugyanakkor szociális lakások biztosítását vagy a lakások feljavításának támogatását. A bukaresti kormány célja továbbá a családon belüli erőszak visszaszorítása, annak megelőzése, hogy a gyereket elválasszák családjától.
Külön intézkedés serkentené a napszámosmunkát, a hátrányos helyzetű környezetben működő vállalkozások pedig alacsony kamattal kaphatnának hiteleket. Emellett szociális étkezdéket terveznek, és a társadalom szélére sodródott közösségekben élőket a digitális világba is tervezik bevezetni.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
szóljon hozzá!