Fotó: Bíró Blanka
Üres zsebeiket kifordítva több mint ezren tüntettek tegnap Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra épülete előtt. A mozgósító szakszervezetek által az elmúlt 15 év legnagyobb háromszéki utcai tüntetésének nevezett megmozduláson a résztvevők egy dobozt adtak körbe, amelybe „az utolsó 1 és 5 banisaikat” gyűjtötték össze a kormánynak, majd zsebeiket kifordítva jelezték, hogy már nem maradt több pénzük.
A kezdeményező szakszervezeti vezetők mindenkit figyelmeztettek, hogy 5 baninál többet ne tegyen a dobozba, mert szegénység van. Ugyanakkor aprópénzekkel dobálták meg a prefektúra épületét, sokan üres pénztárcájukat is bedobták. Többen ironikusan megfogalmazták, remélik, a pénz elég lesz a kormány tagjainak vonatjegyre, szedik a sátorfájukat, és elmennek az országból, amelyet tönkretettek. Többen Udrea fejlesztési miniszternek ajánlották banijaikat, hogy „törleszteni tudja a hiteleit”. A közel kétórás tiltakozás során kormány- és elnökellenes jelszavakat skandáltak, követelték a kormány és Băsescu lemondását, mert az szerintük megoldás lenne a problémákra.
Bírálták az előző kormányokat is, amiért kizsákmányolták az országot, és csak a klientúrájuk nyert. „Mindig mi szívjuk meg, ha valamit elszúrtok!”, „No money, no problem?” feliratú táblákat tartottak, „tolvajok”, „mondjon le!” felkiáltások hangzottak el. A „Băsescu helye Ceauşescu mellett van” feliratú transzparenst egy hölgy fel is gyújtotta, majd a kormányhivatalt őrző csendőrök lába elé hajította. A zenés-füttyös megmozdulás során a szakszervezeti vezetők szolidaritásra szólítottak fel, mert mint Bong Vilmos, az Alfa Kartell helyi vezetője megfogalmazta, „a népet nem lehet leváltani, a kormányt viszont igen”.
Az előző naphoz hasonlóan ismét engedély nélkül szerveztek tegnap tüntetést a Forradalom téren az aradi tanárok. Ezúttal azonban a becslések szerint számuk elérte a háromszázat. Hogy ne lehessen őket megbírságolni, fel-le sétáltak a prefektúra szomszédságában található téren, kommunista jelképeket tartalmazó molinókat, zászlókat emelve a magasba. „A tanügy tönkretétele szörnyeket fog szülni”, „Mi vagyunk a gondolkodó Románia” – kiabálták egyebek mellett, s az oktatási miniszter lemondását követelték. Mint bejelentették, mára már egy nagyobb szabású megmozdulást terveznek, amelyen 500 személy részvételére számítanak.
Ennek keretében tüntetést és tiltakozó felvonulást is szerveznek. Tegnap a tiltakozók küldöttsége a prefektussal kívánt tárgyalni, de mivel a kormánybiztos nem tartózkodott az épületben, Horváth Levente alprefektus fogadta őket. Elégedetlenségük egyik fő okaként azt hozták fel, hogy a megyeszékhely önkormányzata immár két éve megtagadja a tüntetésszervezés engedélyezését. Leszögezték, mindaddig folytatják spontán megmozdulásaikat, amíg Gheorghe Falcă polgármester meg nem gondolja magát. Ugyanakkor felrótták, hogy a kormány éppen a legkevesebbet keresők béréből von le. „A kormánynak fentről lefelé kell megnyirbálnia a fizetéseket, nem pedig fordítva” – hangoztatták a tanárok képviselői. Horváth ígéretet tett, hogy tolmácsolja a kormánynak a pedagógusok kéréseit.
A Maros megyei szakszervezetiek a hét végén valamennyi megyebeli honatyát fel kívánnak keresni, hogy megtudakolják, megszavazzák-e majd a kormány megszorító intézkedéseit, vagy megszavazzák az ellenzék által tervezett bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukását eredményezné. Ioan Săcărea, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés Maros megyei vezetője elmondta, természetesen csak a kormánypártok képviselőit, szenátorait keresik fel, hiszen azt tudni lehet, hogy az ellenzék hogyan fog voksolni. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormány várhatóan hétfőn vállal felelősséget a parlament előtt a költségvetési megszorításokat tartalmazó két törvénycsomagért.
Bár kedden a Bihar, Kolozs, valamint Beszterce-Naszód megyei tanárok lemondtak a munkabeszüntetésről, tegnap a tanügyi alkalmazottakat tömörítő négy országos szakszervezeti tömb közös nyilatkozatban közölte, hogy a pedagógusok folytatják az általános sztrájkot, mától nem írják be a diákok jegyeit, minősítéseit a naplóba, nem zárják le az iskolai évet, s az érettségi vizsgáztatásban sem vállalnak szerepet.
Eközben tegnap a tanév lezárásának fontosságára hívta fel a háromszéki iskolaigazgatók figyelmét Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, elsősorban a nyolcadikos és a végzős diákoknak fontos, hogy véglegesítsék tanulmányi helyzetüket, hiszen ellenkező esetben nem vehetnek részt a gimnáziumi felvételin vagy az írásbeli érettségin. Ha a jelenlegi nyolcadikosok nem tudnak részt venni a felvételin, szeptemberben nem alakulnak meg a kilencedik osztályok, a tanárok elveszítik a katedrájukat.
Ha egy tanár már nem sztrájkol, munkaköri kötelezettsége, hogy beírja a jegyeket a naplóba és lezárja az évet, mondta a főtanfelügyelő, és kérte az igazgatókat, jelentsék, kik azok a tanárok, akik bojkottálnák az évzárást. Keresztély leszögezte, ha kell, mindenkit közvetlenül győznek meg arról, hogy a gyerekek iránti jóérzés azt diktálja, adják ki az év végi minősítéseket. Az igazgatók szerint azonban nehéz követni, mi a pedagógusok szándéka, hiszen az elképzelések naponta többször is változnak. A főtanfelügyelő úgy látja, elfogadhatatlan, hogy a szakszervezet rettegésben tartja a pedagógusokat, tudomása szerint sok tanár nyilatkozta azt, hogy azért folytatja a sztrájkot, mert fél a szakszervezeti vezetőtől. A főtanfelügyelő egyébként egyetért a követelésekkel, de szerinte nem kell az év végére időzíteni a tiltakozást, amikor a diákok jogai csorbulnak.
Tegnap 11 órától azonban a közigazgatási alkalmazottak visszavonulót fújtak, s ismét elkezdtek dolgozni. Dumitru Bobină, a közigazgatásban dolgozók szakszervezetének (FNSA) elnöke közölte, a tiltakozó megmozdulásokon változatlanul részt kívánnak venni, csak a munkabeszüntetésről mondtak le. Mint ismeretes, a FNSA hétfőtől, május 31-étől hirdetett általános sztrájkot. Valer Suciu, a FNSA elnöke úgy vélekedett, a munkabeszüntetés elérte célját, szerinte sikerült ezzel rábírniuk a honatyákat, hogy megszavazzák a kormányellenes bizalmatlansági indítványt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok