
Fotó: Bíró Blanka
Üres zsebeiket kifordítva több mint ezren tüntettek tegnap Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra épülete előtt. A mozgósító szakszervezetek által az elmúlt 15 év legnagyobb háromszéki utcai tüntetésének nevezett megmozduláson a résztvevők egy dobozt adtak körbe, amelybe „az utolsó 1 és 5 banisaikat” gyűjtötték össze a kormánynak, majd zsebeiket kifordítva jelezték, hogy már nem maradt több pénzük.
A kezdeményező szakszervezeti vezetők mindenkit figyelmeztettek, hogy 5 baninál többet ne tegyen a dobozba, mert szegénység van. Ugyanakkor aprópénzekkel dobálták meg a prefektúra épületét, sokan üres pénztárcájukat is bedobták. Többen ironikusan megfogalmazták, remélik, a pénz elég lesz a kormány tagjainak vonatjegyre, szedik a sátorfájukat, és elmennek az országból, amelyet tönkretettek. Többen Udrea fejlesztési miniszternek ajánlották banijaikat, hogy „törleszteni tudja a hiteleit”. A közel kétórás tiltakozás során kormány- és elnökellenes jelszavakat skandáltak, követelték a kormány és Băsescu lemondását, mert az szerintük megoldás lenne a problémákra.
Bírálták az előző kormányokat is, amiért kizsákmányolták az országot, és csak a klientúrájuk nyert. „Mindig mi szívjuk meg, ha valamit elszúrtok!”, „No money, no problem?” feliratú táblákat tartottak, „tolvajok”, „mondjon le!” felkiáltások hangzottak el. A „Băsescu helye Ceauşescu mellett van” feliratú transzparenst egy hölgy fel is gyújtotta, majd a kormányhivatalt őrző csendőrök lába elé hajította. A zenés-füttyös megmozdulás során a szakszervezeti vezetők szolidaritásra szólítottak fel, mert mint Bong Vilmos, az Alfa Kartell helyi vezetője megfogalmazta, „a népet nem lehet leváltani, a kormányt viszont igen”.
Az előző naphoz hasonlóan ismét engedély nélkül szerveztek tegnap tüntetést a Forradalom téren az aradi tanárok. Ezúttal azonban a becslések szerint számuk elérte a háromszázat. Hogy ne lehessen őket megbírságolni, fel-le sétáltak a prefektúra szomszédságában található téren, kommunista jelképeket tartalmazó molinókat, zászlókat emelve a magasba. „A tanügy tönkretétele szörnyeket fog szülni”, „Mi vagyunk a gondolkodó Románia” – kiabálták egyebek mellett, s az oktatási miniszter lemondását követelték. Mint bejelentették, mára már egy nagyobb szabású megmozdulást terveznek, amelyen 500 személy részvételére számítanak.
Ennek keretében tüntetést és tiltakozó felvonulást is szerveznek. Tegnap a tiltakozók küldöttsége a prefektussal kívánt tárgyalni, de mivel a kormánybiztos nem tartózkodott az épületben, Horváth Levente alprefektus fogadta őket. Elégedetlenségük egyik fő okaként azt hozták fel, hogy a megyeszékhely önkormányzata immár két éve megtagadja a tüntetésszervezés engedélyezését. Leszögezték, mindaddig folytatják spontán megmozdulásaikat, amíg Gheorghe Falcă polgármester meg nem gondolja magát. Ugyanakkor felrótták, hogy a kormány éppen a legkevesebbet keresők béréből von le. „A kormánynak fentről lefelé kell megnyirbálnia a fizetéseket, nem pedig fordítva” – hangoztatták a tanárok képviselői. Horváth ígéretet tett, hogy tolmácsolja a kormánynak a pedagógusok kéréseit.
A Maros megyei szakszervezetiek a hét végén valamennyi megyebeli honatyát fel kívánnak keresni, hogy megtudakolják, megszavazzák-e majd a kormány megszorító intézkedéseit, vagy megszavazzák az ellenzék által tervezett bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukását eredményezné. Ioan Săcărea, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés Maros megyei vezetője elmondta, természetesen csak a kormánypártok képviselőit, szenátorait keresik fel, hiszen azt tudni lehet, hogy az ellenzék hogyan fog voksolni. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormány várhatóan hétfőn vállal felelősséget a parlament előtt a költségvetési megszorításokat tartalmazó két törvénycsomagért.
Bár kedden a Bihar, Kolozs, valamint Beszterce-Naszód megyei tanárok lemondtak a munkabeszüntetésről, tegnap a tanügyi alkalmazottakat tömörítő négy országos szakszervezeti tömb közös nyilatkozatban közölte, hogy a pedagógusok folytatják az általános sztrájkot, mától nem írják be a diákok jegyeit, minősítéseit a naplóba, nem zárják le az iskolai évet, s az érettségi vizsgáztatásban sem vállalnak szerepet.
Eközben tegnap a tanév lezárásának fontosságára hívta fel a háromszéki iskolaigazgatók figyelmét Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, elsősorban a nyolcadikos és a végzős diákoknak fontos, hogy véglegesítsék tanulmányi helyzetüket, hiszen ellenkező esetben nem vehetnek részt a gimnáziumi felvételin vagy az írásbeli érettségin. Ha a jelenlegi nyolcadikosok nem tudnak részt venni a felvételin, szeptemberben nem alakulnak meg a kilencedik osztályok, a tanárok elveszítik a katedrájukat.
Ha egy tanár már nem sztrájkol, munkaköri kötelezettsége, hogy beírja a jegyeket a naplóba és lezárja az évet, mondta a főtanfelügyelő, és kérte az igazgatókat, jelentsék, kik azok a tanárok, akik bojkottálnák az évzárást. Keresztély leszögezte, ha kell, mindenkit közvetlenül győznek meg arról, hogy a gyerekek iránti jóérzés azt diktálja, adják ki az év végi minősítéseket. Az igazgatók szerint azonban nehéz követni, mi a pedagógusok szándéka, hiszen az elképzelések naponta többször is változnak. A főtanfelügyelő úgy látja, elfogadhatatlan, hogy a szakszervezet rettegésben tartja a pedagógusokat, tudomása szerint sok tanár nyilatkozta azt, hogy azért folytatja a sztrájkot, mert fél a szakszervezeti vezetőtől. A főtanfelügyelő egyébként egyetért a követelésekkel, de szerinte nem kell az év végére időzíteni a tiltakozást, amikor a diákok jogai csorbulnak.
Tegnap 11 órától azonban a közigazgatási alkalmazottak visszavonulót fújtak, s ismét elkezdtek dolgozni. Dumitru Bobină, a közigazgatásban dolgozók szakszervezetének (FNSA) elnöke közölte, a tiltakozó megmozdulásokon változatlanul részt kívánnak venni, csak a munkabeszüntetésről mondtak le. Mint ismeretes, a FNSA hétfőtől, május 31-étől hirdetett általános sztrájkot. Valer Suciu, a FNSA elnöke úgy vélekedett, a munkabeszüntetés elérte célját, szerinte sikerült ezzel rábírniuk a honatyákat, hogy megszavazzák a kormányellenes bizalmatlansági indítványt.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.