Fotó: Bíró Blanka
Üres zsebeiket kifordítva több mint ezren tüntettek tegnap Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra épülete előtt. A mozgósító szakszervezetek által az elmúlt 15 év legnagyobb háromszéki utcai tüntetésének nevezett megmozduláson a résztvevők egy dobozt adtak körbe, amelybe „az utolsó 1 és 5 banisaikat” gyűjtötték össze a kormánynak, majd zsebeiket kifordítva jelezték, hogy már nem maradt több pénzük.
A kezdeményező szakszervezeti vezetők mindenkit figyelmeztettek, hogy 5 baninál többet ne tegyen a dobozba, mert szegénység van. Ugyanakkor aprópénzekkel dobálták meg a prefektúra épületét, sokan üres pénztárcájukat is bedobták. Többen ironikusan megfogalmazták, remélik, a pénz elég lesz a kormány tagjainak vonatjegyre, szedik a sátorfájukat, és elmennek az országból, amelyet tönkretettek. Többen Udrea fejlesztési miniszternek ajánlották banijaikat, hogy „törleszteni tudja a hiteleit”. A közel kétórás tiltakozás során kormány- és elnökellenes jelszavakat skandáltak, követelték a kormány és Băsescu lemondását, mert az szerintük megoldás lenne a problémákra.
Bírálták az előző kormányokat is, amiért kizsákmányolták az országot, és csak a klientúrájuk nyert. „Mindig mi szívjuk meg, ha valamit elszúrtok!”, „No money, no problem?” feliratú táblákat tartottak, „tolvajok”, „mondjon le!” felkiáltások hangzottak el. A „Băsescu helye Ceauşescu mellett van” feliratú transzparenst egy hölgy fel is gyújtotta, majd a kormányhivatalt őrző csendőrök lába elé hajította. A zenés-füttyös megmozdulás során a szakszervezeti vezetők szolidaritásra szólítottak fel, mert mint Bong Vilmos, az Alfa Kartell helyi vezetője megfogalmazta, „a népet nem lehet leváltani, a kormányt viszont igen”.
Az előző naphoz hasonlóan ismét engedély nélkül szerveztek tegnap tüntetést a Forradalom téren az aradi tanárok. Ezúttal azonban a becslések szerint számuk elérte a háromszázat. Hogy ne lehessen őket megbírságolni, fel-le sétáltak a prefektúra szomszédságában található téren, kommunista jelképeket tartalmazó molinókat, zászlókat emelve a magasba. „A tanügy tönkretétele szörnyeket fog szülni”, „Mi vagyunk a gondolkodó Románia” – kiabálták egyebek mellett, s az oktatási miniszter lemondását követelték. Mint bejelentették, mára már egy nagyobb szabású megmozdulást terveznek, amelyen 500 személy részvételére számítanak.
Ennek keretében tüntetést és tiltakozó felvonulást is szerveznek. Tegnap a tiltakozók küldöttsége a prefektussal kívánt tárgyalni, de mivel a kormánybiztos nem tartózkodott az épületben, Horváth Levente alprefektus fogadta őket. Elégedetlenségük egyik fő okaként azt hozták fel, hogy a megyeszékhely önkormányzata immár két éve megtagadja a tüntetésszervezés engedélyezését. Leszögezték, mindaddig folytatják spontán megmozdulásaikat, amíg Gheorghe Falcă polgármester meg nem gondolja magát. Ugyanakkor felrótták, hogy a kormány éppen a legkevesebbet keresők béréből von le. „A kormánynak fentről lefelé kell megnyirbálnia a fizetéseket, nem pedig fordítva” – hangoztatták a tanárok képviselői. Horváth ígéretet tett, hogy tolmácsolja a kormánynak a pedagógusok kéréseit.
A Maros megyei szakszervezetiek a hét végén valamennyi megyebeli honatyát fel kívánnak keresni, hogy megtudakolják, megszavazzák-e majd a kormány megszorító intézkedéseit, vagy megszavazzák az ellenzék által tervezett bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukását eredményezné. Ioan Săcărea, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés Maros megyei vezetője elmondta, természetesen csak a kormánypártok képviselőit, szenátorait keresik fel, hiszen azt tudni lehet, hogy az ellenzék hogyan fog voksolni. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormány várhatóan hétfőn vállal felelősséget a parlament előtt a költségvetési megszorításokat tartalmazó két törvénycsomagért.
Bár kedden a Bihar, Kolozs, valamint Beszterce-Naszód megyei tanárok lemondtak a munkabeszüntetésről, tegnap a tanügyi alkalmazottakat tömörítő négy országos szakszervezeti tömb közös nyilatkozatban közölte, hogy a pedagógusok folytatják az általános sztrájkot, mától nem írják be a diákok jegyeit, minősítéseit a naplóba, nem zárják le az iskolai évet, s az érettségi vizsgáztatásban sem vállalnak szerepet.
Eközben tegnap a tanév lezárásának fontosságára hívta fel a háromszéki iskolaigazgatók figyelmét Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, elsősorban a nyolcadikos és a végzős diákoknak fontos, hogy véglegesítsék tanulmányi helyzetüket, hiszen ellenkező esetben nem vehetnek részt a gimnáziumi felvételin vagy az írásbeli érettségin. Ha a jelenlegi nyolcadikosok nem tudnak részt venni a felvételin, szeptemberben nem alakulnak meg a kilencedik osztályok, a tanárok elveszítik a katedrájukat.
Ha egy tanár már nem sztrájkol, munkaköri kötelezettsége, hogy beírja a jegyeket a naplóba és lezárja az évet, mondta a főtanfelügyelő, és kérte az igazgatókat, jelentsék, kik azok a tanárok, akik bojkottálnák az évzárást. Keresztély leszögezte, ha kell, mindenkit közvetlenül győznek meg arról, hogy a gyerekek iránti jóérzés azt diktálja, adják ki az év végi minősítéseket. Az igazgatók szerint azonban nehéz követni, mi a pedagógusok szándéka, hiszen az elképzelések naponta többször is változnak. A főtanfelügyelő úgy látja, elfogadhatatlan, hogy a szakszervezet rettegésben tartja a pedagógusokat, tudomása szerint sok tanár nyilatkozta azt, hogy azért folytatja a sztrájkot, mert fél a szakszervezeti vezetőtől. A főtanfelügyelő egyébként egyetért a követelésekkel, de szerinte nem kell az év végére időzíteni a tiltakozást, amikor a diákok jogai csorbulnak.
Tegnap 11 órától azonban a közigazgatási alkalmazottak visszavonulót fújtak, s ismét elkezdtek dolgozni. Dumitru Bobină, a közigazgatásban dolgozók szakszervezetének (FNSA) elnöke közölte, a tiltakozó megmozdulásokon változatlanul részt kívánnak venni, csak a munkabeszüntetésről mondtak le. Mint ismeretes, a FNSA hétfőtől, május 31-étől hirdetett általános sztrájkot. Valer Suciu, a FNSA elnöke úgy vélekedett, a munkabeszüntetés elérte célját, szerinte sikerült ezzel rábírniuk a honatyákat, hogy megszavazzák a kormányellenes bizalmatlansági indítványt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok