Felemás székely „iparosodás”

A kilencvenes évek végén Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is készültek tervek, a megvalósításukra azonban nem került sor. Ipari park létrehozásában Udvarhely jutott a legmesszebbre: 1998-ban a megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítették európai uniós pályázaton elnyert pénzből a város keleti kijárata melletti területekre. „A 2002-ben megjelent, ipari parkokról szóló törvényből kimaradtak mindazok a kedvezmények – adó-, vám- vagy illetékmentesség –, amelyeket a törvény tervezete még biztosított a betelepülő vállalatoknak. A víz-és csatornahálózat, az energiaellátottság önmagában még nem biztos, hogy elég vonzerőt jelent a vállalkozásoknak az idetelepedéshez, ezért nagyon kockázatos befektetés lett volna pénzügyi kedvezmények nélkül a zöldmezős ipari park: a megvásárolt terület – a városnak nincs a célra megfelelő, saját területe – akár évekig üresen maradhat, és áll benne a pénz. Ezért álltunk le a tervezéssel” – mondta Szász Jenő polgármester. A betelepülő vállalkozásokat Székelyudvarhelyen a barnaövezetekbe, a használaton kívül került ipari zónába irányították: a megszűnt házgyár és a Gábor Áron fémipari üzem területét kisebb-nagyobb vállalkozások foglalták el, míg a fakitermelő vállalat telephelyére most épül egy bevásárlóközpont.

„Csíkszeredában több tucat hektárnyi barnamezős övezet áll üresen, ezért egyelőre csak ötletszinten tartjuk a zöldmezős ipari parkot. A város keleti részén, a fonoda és a készruhagyár helyén felszámoljuk az ipari övezetet, inkább szolgáltató és kereskedelmi jelleget kell kapnia, a nyugati oldalon a bezárt traktor- és a bútorgyár területét ajánljuk a befektetőknek. Nem zárkózunk el egy zöldmezős beruházástól sem, de egyelőre nem látok rá igényt” – mondta Ráduly Róbert, a hargitai megyeszékhely polgármestere. Gyergyószentmiklóson is hasonló a helyzet, üresen áll például a volt öntöde és a fafeldolgozó vállalat együttesen húsz hektárt meghaladó telephelye is, ahová betelepedhetnek vállalkozások. „Tavaly sikerült bevezetni a földgázt a városba. Korábban, ha tárgyaltunk is befektetőkkel, azonnal hátat fordítottak, mikor kiderült, hogy nincs vezetékes gáz a városban. Az idén a város vízellátását kell megoldanunk: a Békény-patak hozama, amiből eddig a vizet nyertük, nem elég még a városnak sem, ezért az idén víztározó gátat építünk. Ha ez is megvalósul, talán vonzóbb lesz a befektetők számára Gyergyószentmiklós” – mondta Papp József polgármester.

Ördögi kör

Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. A megyei önkormányzat nem építhet ipari parkot a települések nélkül, és az önkormányzatok nem fogadókészek, tartanak a kockázattól. A Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési (SEES) és az Interregionális Együttműködési (INTERREG IVC) európai uniós programoknál készülünk pályázni a zöldmezős ipari parkok finanszírozására, így talán meg lehet törni az ördögi kört” – mondta Márton András.

Kőbányából ipari park

A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígéri Tartán László. A Sepsiszentgyörgy – Észak nevű ipari parkot kezelő GYPPA Rt. vezetője szerint a felszámolt kőröspataki kőbányához tartozó 16 hektáros terület tulajdonjogának rendezése több évet vett igénybe, ezért nem indulhatott be a befektetőket csalogató létesítmény. A ploieºti-i Lignit társasághoz tartozó kőröspataki bánya vezetői nem foglalkoztak a hozzájuk tartozó terület tulajdonjogával – mondta az igazgató, aki szerint a bányabezárás után a Kovászna Megyei Tanács csak hoszszas utánajárás révén tudta megszerezni a területet. „Az elmúlt években már két alkalommal is benyújtottuk kérésünket a közigazgatási minisztériumhoz az ipari parki státus megszerzéséért, de a terület rendezetlen tulajdonjoga miatt visszadobták” – mondta Tartán László, aki szerint mára elhárultak az akadályok, körbekerítették a 16 hektáros területet, elkészítették a pontos topográfiai felmérést, és megszerezték a kataszteri dokumentumokat is. „Két-három héten belül újra benyújtjuk a kérésünket a szaktárcához, és bízunk benne, hogy ezúttal megkapjuk az ipari park minősítést. Ezt követően benyújthatjuk pályázatainkat is az infrastruktúra kiépítéséhez.” A GYPPA Rt. vezetője szerint 10 millió lejre lenne szükség, hogy a területre bevezessék a víz-, gáz- és villanyvezetékeket, amelyekre rácsatlakozhatnak a jövendőbeli befektetők. Ezt az összeget uniós forrásokból és kormánytámogatásból kívánják megszerezni. „Eközben a megyei hatóságok se ülnek ölbe tett kézzel, minden befektetőnek ajánlják a gidófalvi ipari parkot. Több cég is érdeklődött a lehetőség iránt, sőt két magyarországi vállalkozás – egy téglagyár és egy betonelemeket készítő vállalkozás – már jelezte, hogy jövő tavasszal szeretne beköltözni” – mondta Tartán, aki szerint eredetileg azt tervezték, hogy félhektáros parcellákat adnának a befektetőknek, de ez a két magyarországi gyár összesen 8 hektárt igényel.

A következő lépés: mezőgazdasági ipari park

A háromszéki ipari park társtulajdonosa a Kovászna megyei önkormányzat, amelynek alelnöke, Vajda Lajos lapunk érdeklődésére elmondta: bár késik az ipari park beindítása, nincs ok pesszimizmusra. „Ez csak egy lehetőség a megye gazdaságának fejlesztésére. Ezenkívül meg szeretnénk alakítani a szépmezői mezőgazdasági ipari parkot is, mert Kovászna megye hagyományait tekintve hozzánk a mezőgazdaság áll a legközelebb” – mondta Vajda Lajos, aki szerint az elmúlt hónapokban – miután a sepsiszentgyörgyi önkormányzat megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 39 hektáros területét – több tárgyalást is folytattak az érdeklődőkkel, és magyarországi mintára tervezik, hogy raktárhelyiségeket létesítenek, illetve zöldségek számára hűtő- és csomagolóberendezéseket vásárolnak. „Meg kell szűnnie a hagyományos székely marketingnek, miszerint a gazda az útszélén próbálja eladni terményeit” – mondta Vajda Lajos, aki arra ösztönzi a háromszéki kistermelőket, hogy fogjanak össze, alakítsanak egyesületet, és csatlakozzanak a szépmezői mezőgazdasági ipari park programhoz. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása, mert főként a helyi gazdag emberek vihetik előre a megye gazdaságát. Vajda Lajos szerint ez a célkitűzésük megvalósulni látszik, mivel Kovászna megye a GDP tekintetében az országos 14. helyet foglalja el, és tavalyhoz képest idén 85 százalékos növekedést mutat az építkezési ágazat fejlődése. Ezeket az adatokat figyelembe véve az alelnök cáfolja azokat a kijelentéseket, hogy Háromszék gazdasága az országos utolsók között lenne, bár elismeri, hogy fizetések tekintetében valóban az utolsók között kullog Kovászna megye.

Kovács Csaba, Kovács Zsolt

A kedvezményes befektetések lehetősége

Az ipari parkokra vonatkozó első törvény 2001-ben született meg, de ezt európai intézmények nyomására visszavonták és a módosított változat 2002-ben látott napvilágot. A jogszabály szerint az ipari park olyan körülhatárolt területet jelent, ahol gazdasági tevékenységet-, tudományos kutatást-, ipari termelést-, szolgáltatásokat- és a tudományos kutatások értékesítését lehet végezni. A jogszabály ugyanakkor több kedvezményt biztosít az ilyen létesítményekbe befektetőknek: az építkezés ideje alatt nem kell ÁFÁ-t fizetniük, a területet adómentesen használhatják, és a vállalkozó hosszabb ideig elnapolhatja a jövedelemadójának kifizetését.

(fotó: NOKIA)