
Fotó: Gligor Róbert László
Eltérő várakozásokkal tekintenek az idei esztendő elé a gazdasági és pénzügyi elemzők – a Krónika által megkeresett szakemberek véleménye sok helyen ellentmond egymásnak. Van, aki arra számít, hogy végre elindul az igazi fellendülés, más szerint azonban a tavalyinál is rosszabb évre kell felkészülnünk.
A legborúlátóbb prognózist Ilie Şerbănescu gazdasági elemező fogalmazta meg érdeklődésünkre: szerinte az életszínvonal további romlására számíthatunk az idei év folyamán.
Érvelése szerint ennek oka, hogy az országnak idén is jelentős összegeket kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett hitelekből.
„Azt hiszem, 2014 rosszabb lesz az egyébként pocsék 2013-hoz képest, arra ugyanis nem számíthatunk, hogy olyan kivételesen jó évet zárjon a mezőgazdaság, mint tavaly” – ecsetelte a makrogazdasági szakértő.
Kifejtette: nincs még egy olyan ország Európában, amely ennyire ki lenne téve az időjárás viszontagságainak: míg máshol kedvezőtlen időjárás esetén legfeljebb 30 százalékkal csökken a mezőgazdasági termelés, addig Romániában ez a mutató 100 és 300 százalék között mozog.
„Elég, ha csak normális időjárás lesz ahhoz, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékával csökkenjen a költségvetésbe befizetett adó mértéke” – magyarázta Şerbănescu. Hozzáfűzte: ilyen körülmények között nem lehet idén gazdasági növekedésre számítani, annak pedig elenyésző a valószínűsége, hogy a mezőgazdaság idén is kivételesen jó évet zárjon.
„Tavaly az adósságtörlesztés miatt csökkent az életszínvonal az országban, idén ugyanazért süllyed még mélyebbre” – szögezte le kérdésünkre Şerbănescu, aki szerint mivel az ország külkereskedelmi mérlege egyensúlyban van, ezért a tartózásokat kizárólag saját bevételiből kell az államnak kifizetnie, ezt pedig kizárólag a jóléti kiadások csökkentésével tudja megtenni.
„2014-ben az IMF-nek is nagyobb összeget kell törleszteni, mint 2013-ban, az adóbevételek növekedése sem várható, így csak a szociális költségek lefaragásával tud fizetni az állam, tehát csökkeni fog az életszínvonal” – mutatott rá az összefüggésekre a makrogazdasági elemző.
Diósi: nem okoznak gondot a választások
Teljesen másként látja eközben az ország helyzetét Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy a 2013-as esztendő a stabilizáció éve volt, a gazdaság mindvégig egyenletesen működött, eltérően a korábbi évektől, ennek fényében pedig 2014 a tényleges növekedés éve lehet.
A pénzpiaci szakember elmondása szerint ebben az is segítheti az ország gazdaságát, hogy az európai uniós piacok sokkal jobban működnek, s Románia hagyományos gazdasági partnerei is jobban teljesítenek. Diósi László ugyanakkor rámutatott, a folyamatban az sem jelenthet akadályt, hogy 2014-ben választások lesznek, hiszen az előző választások sem okoztak problémát Románia számára. Ez egyébként szerint annak is tulajdonítható, hogy a költségvetési politika mindig fegyelmezett volt, csak a válság első két évében voltak az országnak olyan költségvetési problémái, hogy segítséget kellett kérnie, de az eladósodottsága akkor is az európai átlag alatt maradt.
A pénzügyi szakember szerint jelenleg sikerül a legjobb eladósodottsági szintet tartani, tehát a választások nem jelenthetnek gondot, sőt az is megtörténhet, hogy a választási évben a gazdaság jobban fog működni. „Románia és a Nemzetközi Valutaalap közötti együttműködése a legjobbak között van a világon, valahányszor alkalom kerül rá ezt mind a két fél hangsúlyozza” – fogalmazta meg Diósi László.
Az OTP Bank Románia vezérigazgatója ugyanakkor a Krónika kérdésére úgy nyilatkozott, hiába voltak feszültségek, nézeteltérések a költségvetéssel kapcsolatban Traian Băsescu államfő és a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) között, mind a két fél tudatában van annak, hogy mennyire egymásra utaltak, így együttműködésük sem akadályozhatja a gazdasági növekedést.
Édler András is jobb esztendőt vár
Idén talán már a vállalkozók a saját bőrükön is megtapasztalhatják a gazdasági fellendülést, amit tavaly a gazdasági mutatók előrejeleztek – vallja hasonlóképpen Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Véleménye szerint azonban némi aggodalomra ad okot, hogy a statisztikai adatok alapján tavaly nem indult be az építkezés, ami a gazdasági stabilitás és fejlődés egyik fokmérője.
„Ezen talán segíthet, hogy idén, választási évben a kormány több pénzt különít el beruházásokra, és ezzel fellendíti ezt az ágazatot is. Szintén hatással lehet a romániai gazdasági helyzetre, hogy több országban liberalizálták a munkaerőpiacot” – véli Édler. A kamara elnöke szerint ha a munkavállalók egy újabb része külföldön keres megélhetést, a romániai munkaadók kénytelenek lesznek valamivel többet fizetni, ha meg akarják tartani vagy meg akarják szerezni a hozzáértő szakembereket, a magasabb fizetésekből pedig többet tudnak költeni az emberek, és ennek is lehet gazdaságélénkítő hatása.
Édler András ugyanakkor abban bízik, hogy újabb adóemelésekre nem kerül sor, „hiszen már mindenre vetettek ki adót”. „Valószínűleg idén inkább az adó behajtására fektetnek nagyobb hangsúlyt” – vetítette előre a közgazdász, bár meglátása szerint sokkal eredményesebb volna olyan adópolitika, amellyel kisebb adóterheket rónak ki, amiket az emberek be is fizetnek. „Így azonban csak várják, hogy a cégek befizessék a nagy adókat, ám közben a vállalkozások egy része csődbe megy, és ezektől az állam nem kap egy vasat sem” – hívta fel a figyelmet a háromszéki szakember.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!