
A tavalyi választási szuperév kampányintézkedései miatt komoly összegektől esett el Románia
Fotó: Pixabay
Románia 2024-ben 7,18 milliárd euró vissza nem térítendő európai uniós forrást kapott – ez az összeg azonban a kormány által a tavalyi évre becsült 14,29 milliárd eurónak csupán a felét teszi ki – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Profit.ro gazdasági szakportál.
2025. január 30., 15:582025. január 30., 15:58
Míg az uniós források egyes kategóriái esetében a különbség nagyrészt az eljárások menetével – skár az Európai Unió, akár Románia részéről – magyarázható, addig az országos helyreállítási terv (PNRR) esetében, ahol a tervezett 3,65 milliárd euróból (két részletben nyújtott támogatások) mindössze 288,1 millió euró érkezett 2024-ben,
– húzza alá az elemzés.

Kampányvitát váltott ki a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között, hogy kiderült: az Európai Bizottság (EB) bizonyos elmaradt reformok miatt visszatartja a PNRR részeként Romániának járó harmadik kifizetési összeg mintegy 40 százalékát.
Amely szerint pozitívum ugyanakkor, hogy 2024 végére Románia elérte a 99,29 milliárd eurót az uniós költségvetésből kapott vissza nem térítendő források terén, ami

Kudarcba fulladt a 12 hidrogénvonat megvásárlására kiírt harmadik tender is – licitet kiíró vasúti reformért felelős hatóság (ARF) ezúttal egyetlen ajánlatot sem kapott a gyártóktól.
A 2007-es európai uniós csatlakozás óta eltelt időszakban Románia 32,6 milliárd euróval járult hozzá az uniós költségvetéshez, ami azt jelenti, hogy minden három kapott euróból egy euró valójában a romániai lakosság által befizetett adókat és vámokat jelenti, két euró pedig a fejlettebb országok polgárainak hozzájárulása. Tehát 66,68 milliárd euró az uniós forrásokból származó nettó haszon.

Corina Creţu reményét fejezte ki, hogy 2026-ig Romániának sikerül felhasználnia a helyreállítási alapból lehívott összegeket, ellenkező esetben vissza kell térítenie az Európai Bizottságnak.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!