2012. november 23., 11:102012. november 23., 11:10
A magyar M43-ashoz kapcsolódó, több szakaszon épülő A1-es, dél-erdélyi autópálya 39 kilométeres Nagylak és Arad közti szakaszát két részre osztották. A kivitelezésre kiírt versenytárgyalást egy portugál és egy német konzorcium nyerte meg: a CNADNR az első szakasz tenderét elnyerő Romstrade-Monteadriano Engenharia e Construcao-Donep Construct cégcsoporttal bontotta fel a szerződést.
Az építőtelepet 2011 októberében nyitották meg, az átadási határidő pedig 2013. Az eltelt egy év alatt a munkálatok alig 20 százalékát végezték el a tervezett 70 százalék helyett - mutatott rá a szerződésbontásról kiadott CNADNR-közlemény, a hatóságok ugyanakkor más rendellenességeket is észleltek.
Az autópálya-építést 85 százalékban finanszírozó Európai Bizottság (EB) már júliusban jelezte, hogy csalás gyanúja merült fel a közbeszerzési eljárásnál, októberben pedig Románia megkapta a hivatalos értesítést is arról, hogy az EB befagyasztja a Közlekedési Operatív Program (POS-T) finanszírozását.
Victor Ponta miniszterelnök korábban közölte: Románia a Nagylak-Arad autópálya-szakasz közbeszerzési szabálytalanságai miatt nem hívhatja le a POS-T-ban számára elkülönített európai pénzeket. A kormányfő hozzátette: a szerződésbontás után új kivitelezési licitet írnak ki.
Egy nemrég közzétett kormányzati jelentés szerint azért haladnak lassan a hazai útépítések, mert a munkálatokat végző cégek párhuzamosan több helyen is dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az alkalmazottakkal. A jelentés szerint az a kapacitás, amellyel az útépítők elnyerik a munkát, csak papíron létezik. A gyakorlatban ugyanis ugyanaz a cég párhuzamosan több utat épít; munkagépeit és alkalmazottait pedig megosztja az építőtelepek között. A Romstrade Srl. munkagépei és alkalmazottai augusztus végén 23 útépítésen dolgoztak.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.