Fotó: Haáz Vince
Évről évre meghökkenve tapasztalhatjuk, hogy egyre hamarabb, már októberben „betolakodik” a karácsonyi hangulat a nagyáruházakba. Ne csodálkozzunk hát, ha az eredetileg az amerikai hálaadás ünnepét – november negyedik csütörtökjét – követő „fekete” péntekre kiírt árleszállításos nagyüzemet egyesek már egy hónappal korábban beindítják Romániában. Ahol egyébként a „hivatalos” Black Friday is két héttel megelőzi a tengerentúlit, idén november 10-én lesz. A részvevő cégeknek immár szigorúbb uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, viszont így is akadnak olyanok, amelyek külön „bírságbüdzsével” rendelkeznek.
2023. november 03., 19:542023. november 03., 19:54
Ha nincs fekete pénteked, eladásaid sincsenek, mert mindenki másnál Black Friday van, ezért tőlük vásárolnak, tehát muszáj fekete pénteket tartanod – vallják a kiskereskedelem képviselői. Akik immár a tizenharmadik nagy árleszállításos akciósorozatra készülnek Romániában. Az Egyesült Államokból származó, sokak által egész évben várt, „piros betűs ünnepnappá” vált vásárlási őrület 2011-ben honosodott meg nálunk is, hogy immár több százmillió lejt költsünk egyetlen nap alatt – és akkor hol van még a rengeteg online és hagyományos áruházban heteken keresztül húzogatott mézesmadzag többi „áldozata”…
A kezdeményezés elviekben természetesen a fogyasztó, a vásárló, az ügyfél, a kliens érdekeit szolgálja. Mint ismeretes, a fekete péntek (angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. Mivel a hálaadás napja november negyedik csütörtökje, a fekete péntek november 23–29. közé esik. Az eredeti cél az volt, hogy ezen a napon, amikor elkezdik a karácsonyi ajándékok beszerzését, a kereskedők az átlagosnál magasabb árkedvezményeket adjanak, hogy minél több vásárlót az üzletekbe csalogassanak.
Idővel azonban a kereskedők is „kikupálódtak”: beindult a csalásüzem, amely nagyrészt hihetetlen, akár 80-90 százalékos árleszállítással kecsegtető, ám hamis ajánlatokkal etette be a népet: a feltüntetett teljes ár vagy valótlan volt, vagy egy korábbi jelentős emelést követett, tehát a „hihetetlen” akcióval gyakorlatilag ugyanazon az áron adtak el egy-egy terméket, mint amilyenen az emelés előtt, néhány héttel korábban lehetett megvásárolni.
A nehezen követhető átverések globális problémát jelentenek, így nem véletlen, hogy például az Európai Unió is egységesen kíván fellépni ellene. Tavaly a tagállamoknak is át kellett ültetniük joggyakorlatukba az úgynevezett Omnibusz irányelvet, amely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát frissítette-szigorította, illetve az árak feltüntetéséről szóló rendeleteket is – nemcsak a fekete péntekre vonatkozóan, de a gondok ez esetben csúcsosodnak ki.
Továbbá az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, fogyasztói értékelések, elérhetőség stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét. Emellett kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék – ismertette korábban a szigorítások lényegét a DLA Piper nemzetközi jogtanácsadó iroda.
A korábbi vásárlók véleménye befolyásoló hatással bír a fogyasztók döntésére, ezért az új szabályozás értelmében nem szerepelhetnek olyan hamis pozitív értékelések a különböző platformokon, amelyek torzíthatják a választást. A kereskedők továbbá csak akkor állíthatják, hogy a termékértékelések azt ténylegesen használó fogyasztóktól érkeztek, ha ezt előzetesen ellenőrizték. Ennek módja lehet többek között az előzetes regisztráció, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok vagy a panaszkezelési rendszer kialakítása.
A manipulatív gyakorlatok (más szóval: sötét mintázatok) is a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolására alkalmazott módszerek. Ezek közé tartozhat a honlapon bizonyos releváns információk elhalványítása (így például kisebb vagy kevésbé látható betűtípussal történő megjelenítése), a hirdetési szövegek pontatlan megfogalmazása vagy a hírlevélről való leiratkozás megnehezítése. Az influenszerekkel történő reklámozás csapdáit a fogyasztóvédelmi jog eddig is kiemelten kezelte: minden esetben fel kell tüntetni, ha az adott piaci szereplő ellenszolgáltatás fejében tesz közzé reklámot megjelenítő tartalmat – ismertette a DLA Piper.
Fotó: Pál Árpád
Az Omnibus irányelv előírásait májusban rendelettel léptették érvénybe Romániában is, tehát már a 2022-es fekete pénteken is érvényben volt. A fogyasztóvédelem, ahogy a korábbi években, úgy tavaly is osztogatott bírságokat – két éve, a tízéves évfordulón külön Black Friday parancsnokságot hoztak létre –, ám azt nem tudni, hogy ezek milyen mértékben köszönhetők az új irányelv alkalmazásának. Az viszont már bevezetése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a jogkövető kereskedőket stratégiaváltásra kényszeríti.
Az egyik legnagyobb lábbelikereskedő képviselője a minap egy konferencián elmondta:
Egy másik cipőáruház képviselője azon meggyőződésének adott hangot, miszerint egyre kevesebb kereskedő próbálja átverni a klienseket a fekete pénteket övező árspekulációkkal, esetleg a piac „kicsi és nehezen látható játékosai”, a nagyok szerinte nem engedhetik meg maguknak ezt.
Ugyanakkor egy nemzetközi ruházati üzletlánc romániai vezetője – akit szintén az Econonica.net portál idézett – úgy fogalmazott, problémás volt megfelelni az új irányelvnek, magyarországi fiókszervezetük bírságot is kapott az Omnibusz rendelkezéseinek megsértése miatt. A folyamatos árleszállítások világában gondot és kihívást jelent hibátlanul teljesíteni. A Black Fridayre már három hónappal korábban elkezdték a készülődést, nagy figyelmet szentelve az áregyeztetéseknek. Mindezt olyan körülmények között, hogy elmondása szerint
Közben a kereskedők elismerik, a nagy árleszállítások jelentős nyereségcsökkenést is eredményeznek. Viszont a Black Friday számukra elsősorban nem a profitszerzésről szól: amellett, hogy kiürülnek a raktárak, jelentős ügyfélszám-növekedést is eredményeznek, akik közül sokan visszatérnek az év más időszakában is. Ugyanakkor a fekete pénteken a nagy leszállítással kecsegtető „húzótermékek” mellett a vásárlók hajlamosak más, kevésbé önköltségközeli áron kínált árucikkre is ráharapni, amelyek eladása azért a nyereségen is javít.
Miközben egyes webáruházak és hagyományos üzletek már október végén vagy november elsején szórni kezdték fekete péntekes akcióikat, „hivatalosan” november 10-re lőtték be a Black Fridayt Romániában, ahogy a mozgalom fölött bábáskodó Blackfriday.ro portál is közölte. A 2010-ben létrehozott, a 2011-es indulást elősegítő internetes felület jelenleg több mint 150 kereskedő idei akcióit összesíti. Amelyek egy része egyébként nemcsak megelőzi a hivatalos dátumot, hanem utána is, egész novemberben tart, hogy szépen összefolyjon a téli ünnepkört övező újabb vásárlási nagyüzemmel.
Bár odakint még nyárias az idő, egy hónap már el is illant az őszből, amelynek egyik legnépszerűbb eseménye immár Romániában is a novemberi Black Friday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!