Fotó: Haáz Vince
Évről évre meghökkenve tapasztalhatjuk, hogy egyre hamarabb, már októberben „betolakodik” a karácsonyi hangulat a nagyáruházakba. Ne csodálkozzunk hát, ha az eredetileg az amerikai hálaadás ünnepét – november negyedik csütörtökjét – követő „fekete” péntekre kiírt árleszállításos nagyüzemet egyesek már egy hónappal korábban beindítják Romániában. Ahol egyébként a „hivatalos” Black Friday is két héttel megelőzi a tengerentúlit, idén november 10-én lesz. A részvevő cégeknek immár szigorúbb uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, viszont így is akadnak olyanok, amelyek külön „bírságbüdzsével” rendelkeznek.
2023. november 03., 19:542023. november 03., 19:54
Ha nincs fekete pénteked, eladásaid sincsenek, mert mindenki másnál Black Friday van, ezért tőlük vásárolnak, tehát muszáj fekete pénteket tartanod – vallják a kiskereskedelem képviselői. Akik immár a tizenharmadik nagy árleszállításos akciósorozatra készülnek Romániában. Az Egyesült Államokból származó, sokak által egész évben várt, „piros betűs ünnepnappá” vált vásárlási őrület 2011-ben honosodott meg nálunk is, hogy immár több százmillió lejt költsünk egyetlen nap alatt – és akkor hol van még a rengeteg online és hagyományos áruházban heteken keresztül húzogatott mézesmadzag többi „áldozata”…
A kezdeményezés elviekben természetesen a fogyasztó, a vásárló, az ügyfél, a kliens érdekeit szolgálja. Mint ismeretes, a fekete péntek (angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. Mivel a hálaadás napja november negyedik csütörtökje, a fekete péntek november 23–29. közé esik. Az eredeti cél az volt, hogy ezen a napon, amikor elkezdik a karácsonyi ajándékok beszerzését, a kereskedők az átlagosnál magasabb árkedvezményeket adjanak, hogy minél több vásárlót az üzletekbe csalogassanak.
Idővel azonban a kereskedők is „kikupálódtak”: beindult a csalásüzem, amely nagyrészt hihetetlen, akár 80-90 százalékos árleszállítással kecsegtető, ám hamis ajánlatokkal etette be a népet: a feltüntetett teljes ár vagy valótlan volt, vagy egy korábbi jelentős emelést követett, tehát a „hihetetlen” akcióval gyakorlatilag ugyanazon az áron adtak el egy-egy terméket, mint amilyenen az emelés előtt, néhány héttel korábban lehetett megvásárolni.
A nehezen követhető átverések globális problémát jelentenek, így nem véletlen, hogy például az Európai Unió is egységesen kíván fellépni ellene. Tavaly a tagállamoknak is át kellett ültetniük joggyakorlatukba az úgynevezett Omnibusz irányelvet, amely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát frissítette-szigorította, illetve az árak feltüntetéséről szóló rendeleteket is – nemcsak a fekete péntekre vonatkozóan, de a gondok ez esetben csúcsosodnak ki.
Továbbá az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, fogyasztói értékelések, elérhetőség stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét. Emellett kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék – ismertette korábban a szigorítások lényegét a DLA Piper nemzetközi jogtanácsadó iroda.
A korábbi vásárlók véleménye befolyásoló hatással bír a fogyasztók döntésére, ezért az új szabályozás értelmében nem szerepelhetnek olyan hamis pozitív értékelések a különböző platformokon, amelyek torzíthatják a választást. A kereskedők továbbá csak akkor állíthatják, hogy a termékértékelések azt ténylegesen használó fogyasztóktól érkeztek, ha ezt előzetesen ellenőrizték. Ennek módja lehet többek között az előzetes regisztráció, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok vagy a panaszkezelési rendszer kialakítása.
A manipulatív gyakorlatok (más szóval: sötét mintázatok) is a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolására alkalmazott módszerek. Ezek közé tartozhat a honlapon bizonyos releváns információk elhalványítása (így például kisebb vagy kevésbé látható betűtípussal történő megjelenítése), a hirdetési szövegek pontatlan megfogalmazása vagy a hírlevélről való leiratkozás megnehezítése. Az influenszerekkel történő reklámozás csapdáit a fogyasztóvédelmi jog eddig is kiemelten kezelte: minden esetben fel kell tüntetni, ha az adott piaci szereplő ellenszolgáltatás fejében tesz közzé reklámot megjelenítő tartalmat – ismertette a DLA Piper.
Fotó: Pál Árpád
Az Omnibus irányelv előírásait májusban rendelettel léptették érvénybe Romániában is, tehát már a 2022-es fekete pénteken is érvényben volt. A fogyasztóvédelem, ahogy a korábbi években, úgy tavaly is osztogatott bírságokat – két éve, a tízéves évfordulón külön Black Friday parancsnokságot hoztak létre –, ám azt nem tudni, hogy ezek milyen mértékben köszönhetők az új irányelv alkalmazásának. Az viszont már bevezetése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a jogkövető kereskedőket stratégiaváltásra kényszeríti.
Az egyik legnagyobb lábbelikereskedő képviselője a minap egy konferencián elmondta:
Egy másik cipőáruház képviselője azon meggyőződésének adott hangot, miszerint egyre kevesebb kereskedő próbálja átverni a klienseket a fekete pénteket övező árspekulációkkal, esetleg a piac „kicsi és nehezen látható játékosai”, a nagyok szerinte nem engedhetik meg maguknak ezt.
Ugyanakkor egy nemzetközi ruházati üzletlánc romániai vezetője – akit szintén az Econonica.net portál idézett – úgy fogalmazott, problémás volt megfelelni az új irányelvnek, magyarországi fiókszervezetük bírságot is kapott az Omnibusz rendelkezéseinek megsértése miatt. A folyamatos árleszállítások világában gondot és kihívást jelent hibátlanul teljesíteni. A Black Fridayre már három hónappal korábban elkezdték a készülődést, nagy figyelmet szentelve az áregyeztetéseknek. Mindezt olyan körülmények között, hogy elmondása szerint
Közben a kereskedők elismerik, a nagy árleszállítások jelentős nyereségcsökkenést is eredményeznek. Viszont a Black Friday számukra elsősorban nem a profitszerzésről szól: amellett, hogy kiürülnek a raktárak, jelentős ügyfélszám-növekedést is eredményeznek, akik közül sokan visszatérnek az év más időszakában is. Ugyanakkor a fekete pénteken a nagy leszállítással kecsegtető „húzótermékek” mellett a vásárlók hajlamosak más, kevésbé önköltségközeli áron kínált árucikkre is ráharapni, amelyek eladása azért a nyereségen is javít.
Miközben egyes webáruházak és hagyományos üzletek már október végén vagy november elsején szórni kezdték fekete péntekes akcióikat, „hivatalosan” november 10-re lőtték be a Black Fridayt Romániában, ahogy a mozgalom fölött bábáskodó Blackfriday.ro portál is közölte. A 2010-ben létrehozott, a 2011-es indulást elősegítő internetes felület jelenleg több mint 150 kereskedő idei akcióit összesíti. Amelyek egy része egyébként nemcsak megelőzi a hivatalos dátumot, hanem utána is, egész novemberben tart, hogy szépen összefolyjon a téli ünnepkört övező újabb vásárlási nagyüzemmel.
Bár odakint még nyárias az idő, egy hónap már el is illant az őszből, amelynek egyik legnépszerűbb eseménye immár Romániában is a novemberi Black Friday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!