
2011. augusztus 19., 09:352011. augusztus 19., 09:35
A Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett beszélgetésen elsőként László Attila, a kincses város alpolgármestere szólalt fel, az elöljáró Kolozsvár gazdasági fejlődésének önkormányzati hátterét ismertette. Mint részletezte, a 2004 előtti és az azt követő időszak teljesen különbözött egymástól. A szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar vezetése alatt a városi önkormányzat úgy szűkítette a polgármester mozgásterét, hogy a város vagyonának nagy részét a megyei önkormányzat hatáskörébe utalta át, többek közt a sétatéri stadion is így került a megyei tanács tulajdonába. Ennek tudható be, hogy a mai napig átfedések vannak a városi és megyei önkormányzat hatáskörei között.
László Attila ugyanakkor elmondta, Kolozsváron a legnagyobb ingatlan-befektető a Babeş–Bolyai Tudományegyetem: összesen 168 ingatlan van a felsőoktatási intézmény birtokában. És a BBTE a legnagyobb munkaadó is. Az alpolgármester a város demográfiai helyzetére is kitért, mint mondta, az önkormányzat sem tudja pontosan, hogy hány ember él ténylegesen Kolozsváron. A nyilvántartott kolozsváriak 318 ezren vannak, rajtuk kívül 115 ezer egyetemista él a városban, akik fejenként napi 9-10 eurót hagynak a város gazdaságában. Hozzáfűzte: a nyilvántartott lakosságon kívül sokkal többen élnek a kincses városban, akiknek a személyi iratai nem Kolozsvárra szólnak. László Attila a város legnagyobb kincsének az oktatási intézményeket nevezte, ugyanis a város lakossága elöregedett, 92 ezer nyugdíjas él itt, a helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a következő években további 50–60 ezer nyugdíjassal kell számolni, mert a hetvenes években a Monostorra betelepített, akkor 25–35 éves, aktív lakosság gyakorlatilag egyszerre fog nyugdíjba menni. „Szükségünk van fiatalokra” – szögezte le az alpolgármester.
Az elöljáró továbbá közölte, a város bevételeinek 6 százaléka származik autó-, ingatlan- és útadóból, a bejövő pénzek 18 százalékát az önkormányzat kereskedelmi tevékenységből teremti elő, a költségvetés túlnyomó többségét, 67 százalékát azonban a kolozsvári cégek adója teszi ki. Hozzáfűzte: míg az országban a legtöbb önkormányzat saját alkalmazottait sem tudja kifizetni, Kolozsvár azon hét település egyike, amely gazdálkodni is tud bevételeiből. Az elöljáró megjegyezte, a városnak nem véletlenül van sok irigye. „A mi fejlődésünk mások kárára történik, Kolozsvár ugyanis elszippantja a fiatalokat a kisvárosokból” – jegyezte meg László Attila. Az alpolgármester gondolatmenetét Boros János, az Euréka Egyesület elnöke folytatta. A korábban szintén alpolgármesteri tisztséget betöltő szakember elmondta: a funári időszakot összevissza-fejlődés, iszonyatos építkezés jellemezte. Boros arra is kitért, hogy örvendetesnek tartja, hogy a székelyföldi és partiumi fiatalok tanulmányaik befejezése után Kolozsváron maradnak. A kincses város, ha akarja, ha nem, fejlődésre van ítélve, a kisvárosok kárára, mert regionális központ, és vonzó a fiatalok számára, jegyezte meg ő is. Ugyanakkor szóvá tette, hogy nincs megfelelően kihasználva a vasúti infrastruktúra, katasztrofális a környéken a személyforgalom. Boros János szerint elengedhetetlen a Román Vasúttársaság (CFR) megreformálása, a vállalat ugyanis jelenleg állam az államban. Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor úgy látja, Kolozsvár eddigi gazdasági fejlődését az egyetemeknek, azaz a képzett munkaerőnek, a nemzetközi repülőtérnek és az ipari parkoknak köszönheti. „Nem azért fejlődtünk, mert olyan jól dolgoztunk, hanem mert kedvezőek voltak a körülmények, mi pedig úsztunk az árral” – szögezte le Kerekes Sándor.
Ilyés Szabolcs, a pályázati és befektetési tanácsadó Region Consult Kft. igazgatója eközben arról értekezett, hogy Kolozs megyében a legnagyobb az uniós pályázati kedv, azonban kulcsfontosságú, hogy mennyire hatékonyan tudják használni a befektetéseket. Ilyés példaként az észak-erdélyi autópályát említette, ahol 12 millió euróba került egy kilométer aszfaltcsík, miközben Horvátországban 4-5 millió eurót fizettek ugyanazért az egy kilométer autópályáért. Hozzáfűzte: az úgynevezett humánerőforrás-projektek a rossz nyelvek szerint európai standardok szerinti pénzmosást jelentenek. A pályázati és befektetési szakértő ugyanakkor azt kérdezte László Attilától, hogy a különböző beruházások előtt készítenek-e összehasonlító tanulmányokat, hogy azok ne kerüljenek többe, mint külföldön. Az alpolgármester válaszában elmondta: rendkívül körülményes uniós forrásokból finanszírozni a befektetéseket. Mint mondta, 3-4 évbe is belekerül, amíg elkezdődnek a munkálatok,
1-2 év, amíg be is fejezik. Az elöljáró negatív tapasztalatként említette, hogy naponta több száz oldalas levelezést folytat az önkormányzat az uniós pénzeket kezelő intézményekkel.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.