
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagyszabású fejlesztésekbe kezdett a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató. A nagyberuházás révén modernizálják a megye víz- és csatornahálózatát, a megyeszékhely szennyvíztisztítóját és a kakszentmártoni vízüzem áramellátó rendszerét.
2021. február 24., 15:442021. február 24., 15:44
Jelentős beruházásokat eszközöl a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató a megye ivóvíz- és csatornahálózatán, illetve áramellátást is fejlesztenek a nagy infrastrukturális beruházások programja (POIM) keretében megkapott támogatásból. Leitner János, az Apaserv igazgatója a Krónikának elmondta, hogy
A szennyvíztisztító telepnél zajló beruházás révén egy korszerű technológiával megszárítják a szennyvízből visszamaradó iszapot, aminek következtében 10 százalékra lehet csökkenteni víztartalmát, ezzel pedig lényegesen csökken a térfogata, könnyebben szállítható lesz és iparilag is fel lehet használni, áramfejlesztésre is. A kakszentmártoni vízüzem áramellátását célzó beruházás révén többek között automatizálják a kutak működését.
A projekt része a megye víz- és csatornahálózatának bővítése is. „Szatmár megye különböző településein körülbelül 450 kilométer csatorna- és csaknem 300 km vízhálózatról beszélhetünk. A projektet a 2023-as év végéig be kell fejeznünk, ami viszonylag rövid idő ahhoz képest, hogy milyen nagy munka vár ránk. A szennyvíztisztítónál zajló munka befejezését jövő végére vagy 2023 elejére saccoljuk” – fogalmazott Leitner János.
„Országos viszonylatban Szatmár megye jól áll, ha az ivóvíz- és szennyvízhálózat állapotát vesszük figyelembe, mivel itt az átlagnál többen vannak rákötve a víz- és csatornarendszerre. A beruházás után valószínűnek tartom, hogy sokkal többen fognak csatlakozni a rendszerhez, és akkor természetesen sokkal jobb lesz az érintetteknek is” – jegyezte meg az igazgató. Jelenleg még akadnak olyan területek, ahol nincs ivóvíz vagy csatornázás, viszont az új projekt által többek között Gencsen, Szántón, Érszentkirályon és Érkisfalun keresztül is elvezetik a vizet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
szóljon hozzá!