Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagyszabású fejlesztésekbe kezdett a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató. A nagyberuházás révén modernizálják a megye víz- és csatornahálózatát, a megyeszékhely szennyvíztisztítóját és a kakszentmártoni vízüzem áramellátó rendszerét.
2021. február 24., 15:442021. február 24., 15:44
Jelentős beruházásokat eszközöl a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató a megye ivóvíz- és csatornahálózatán, illetve áramellátást is fejlesztenek a nagy infrastrukturális beruházások programja (POIM) keretében megkapott támogatásból. Leitner János, az Apaserv igazgatója a Krónikának elmondta, hogy
A szennyvíztisztító telepnél zajló beruházás révén egy korszerű technológiával megszárítják a szennyvízből visszamaradó iszapot, aminek következtében 10 százalékra lehet csökkenteni víztartalmát, ezzel pedig lényegesen csökken a térfogata, könnyebben szállítható lesz és iparilag is fel lehet használni, áramfejlesztésre is. A kakszentmártoni vízüzem áramellátását célzó beruházás révén többek között automatizálják a kutak működését.
A projekt része a megye víz- és csatornahálózatának bővítése is. „Szatmár megye különböző településein körülbelül 450 kilométer csatorna- és csaknem 300 km vízhálózatról beszélhetünk. A projektet a 2023-as év végéig be kell fejeznünk, ami viszonylag rövid idő ahhoz képest, hogy milyen nagy munka vár ránk. A szennyvíztisztítónál zajló munka befejezését jövő végére vagy 2023 elejére saccoljuk” – fogalmazott Leitner János.
„Országos viszonylatban Szatmár megye jól áll, ha az ivóvíz- és szennyvízhálózat állapotát vesszük figyelembe, mivel itt az átlagnál többen vannak rákötve a víz- és csatornarendszerre. A beruházás után valószínűnek tartom, hogy sokkal többen fognak csatlakozni a rendszerhez, és akkor természetesen sokkal jobb lesz az érintetteknek is” – jegyezte meg az igazgató. Jelenleg még akadnak olyan területek, ahol nincs ivóvíz vagy csatornázás, viszont az új projekt által többek között Gencsen, Szántón, Érszentkirályon és Érkisfalun keresztül is elvezetik a vizet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!