
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 25., 09:052010. augusztus 25., 09:05
Az illetékes hivatalok alkalmazottai azonban még mindig nem tudnak pontos felvilágosítást adni, így előfordul, hogy egymásnak ellentmondóan magyarázzák a jogszabályt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, júliustól az érintettek havi bevételük után egészség-, illetve nyugdíjbiztosítást, valamint munkanélküliségi járulékot is kötelesek befizetni.
Ehhez első lépésként legkésőbb ma szerződést kell kötniük a három illetékes szakhatósággal, illetve be kell fizetniük a júliusi jövedelmük utáni munkanélküliségi hozzájárulást, valamint nyugdíjbiztosítást. Amennyiben ezt elmulasztják, tetemes, 2500 és 5000 lej közötti pénzbírságokra számíthatnak. Az egészségbiztosítás az egyetlen, amit most nem kell egyébként befizetniük, mivel azt csak negyedévenként vagy évente kell utalni.
Az elmúlt napokban óriási sorok alakultak ki a szakhatóságok megyei kirendeltségeinél, ám is ez okozta a legnagyobb fejtörést az érintettek számára. Ugyanis – mint sokan elpanaszolták – a hivatalnokokat nem tájékoztatták megfelelően az új előírásokról, így sokszor egymásnak ellentmondóan értelmezték a módosításokat, vagy egyáltalán nem is tájékoztatják az érintetteket azokról a lépésekről, amelyeket meg kell tenniük, hogy törvényes keretek között folytathassák eddigi tevékenységüket.
A gondot egyebek mellett az is okozza, hogy az adótörvénykönyv módosítása július végén jelent meg, azonban visszamenőlegesen érvényes már júliusra. Az új rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havi jövedelmük 10,5 százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot a munkaerő-elhelyező ügynökségnek, 0,85 százalékot pedig az egészségbiztosítási pénztárnak – ez utóbbi nem kötelező, csak azoknak kell befizetniük, akik szeretnének betegszabadságot kivenni, amennyiben az elkerülhetetlenné válik. Minden érintettnek be kell azonban fizetnie a kötelező egészségbiztosítást, ez a jövedelem 5,5 százalékára rúg, s elég negyedévente befizetni.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.