Fotó: Mediafax
2010. augusztus 25., 09:052010. augusztus 25., 09:05
Az illetékes hivatalok alkalmazottai azonban még mindig nem tudnak pontos felvilágosítást adni, így előfordul, hogy egymásnak ellentmondóan magyarázzák a jogszabályt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, júliustól az érintettek havi bevételük után egészség-, illetve nyugdíjbiztosítást, valamint munkanélküliségi járulékot is kötelesek befizetni.
Ehhez első lépésként legkésőbb ma szerződést kell kötniük a három illetékes szakhatósággal, illetve be kell fizetniük a júliusi jövedelmük utáni munkanélküliségi hozzájárulást, valamint nyugdíjbiztosítást. Amennyiben ezt elmulasztják, tetemes, 2500 és 5000 lej közötti pénzbírságokra számíthatnak. Az egészségbiztosítás az egyetlen, amit most nem kell egyébként befizetniük, mivel azt csak negyedévenként vagy évente kell utalni.
Az elmúlt napokban óriási sorok alakultak ki a szakhatóságok megyei kirendeltségeinél, ám is ez okozta a legnagyobb fejtörést az érintettek számára. Ugyanis – mint sokan elpanaszolták – a hivatalnokokat nem tájékoztatták megfelelően az új előírásokról, így sokszor egymásnak ellentmondóan értelmezték a módosításokat, vagy egyáltalán nem is tájékoztatják az érintetteket azokról a lépésekről, amelyeket meg kell tenniük, hogy törvényes keretek között folytathassák eddigi tevékenységüket.
A gondot egyebek mellett az is okozza, hogy az adótörvénykönyv módosítása július végén jelent meg, azonban visszamenőlegesen érvényes már júliusra. Az új rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havi jövedelmük 10,5 százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot a munkaerő-elhelyező ügynökségnek, 0,85 százalékot pedig az egészségbiztosítási pénztárnak – ez utóbbi nem kötelező, csak azoknak kell befizetniük, akik szeretnének betegszabadságot kivenni, amennyiben az elkerülhetetlenné válik. Minden érintettnek be kell azonban fizetnie a kötelező egészségbiztosítást, ez a jövedelem 5,5 százalékára rúg, s elég negyedévente befizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok