
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 25., 09:052010. augusztus 25., 09:05
Az illetékes hivatalok alkalmazottai azonban még mindig nem tudnak pontos felvilágosítást adni, így előfordul, hogy egymásnak ellentmondóan magyarázzák a jogszabályt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, júliustól az érintettek havi bevételük után egészség-, illetve nyugdíjbiztosítást, valamint munkanélküliségi járulékot is kötelesek befizetni.
Ehhez első lépésként legkésőbb ma szerződést kell kötniük a három illetékes szakhatósággal, illetve be kell fizetniük a júliusi jövedelmük utáni munkanélküliségi hozzájárulást, valamint nyugdíjbiztosítást. Amennyiben ezt elmulasztják, tetemes, 2500 és 5000 lej közötti pénzbírságokra számíthatnak. Az egészségbiztosítás az egyetlen, amit most nem kell egyébként befizetniük, mivel azt csak negyedévenként vagy évente kell utalni.
Az elmúlt napokban óriási sorok alakultak ki a szakhatóságok megyei kirendeltségeinél, ám is ez okozta a legnagyobb fejtörést az érintettek számára. Ugyanis – mint sokan elpanaszolták – a hivatalnokokat nem tájékoztatták megfelelően az új előírásokról, így sokszor egymásnak ellentmondóan értelmezték a módosításokat, vagy egyáltalán nem is tájékoztatják az érintetteket azokról a lépésekről, amelyeket meg kell tenniük, hogy törvényes keretek között folytathassák eddigi tevékenységüket.
A gondot egyebek mellett az is okozza, hogy az adótörvénykönyv módosítása július végén jelent meg, azonban visszamenőlegesen érvényes már júliusra. Az új rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havi jövedelmük 10,5 százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot a munkaerő-elhelyező ügynökségnek, 0,85 százalékot pedig az egészségbiztosítási pénztárnak – ez utóbbi nem kötelező, csak azoknak kell befizetniük, akik szeretnének betegszabadságot kivenni, amennyiben az elkerülhetetlenné válik. Minden érintettnek be kell azonban fizetnie a kötelező egészségbiztosítást, ez a jövedelem 5,5 százalékára rúg, s elég negyedévente befizetni.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.