
Átalakította az igényeket a járvány. Szinte lehetetlen eladni az erkély nélküli lakásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
Az elmúlt hónapokban teljesen megváltozott a kolozsvári ingatlanpiac, eltűntek a befektetők, viszont nőtt a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A bérlemények piacán ma már sokkal több a kiadó lakás, mint a bérlő. A legkevésbé az árak változtak.
2020. október 16., 08:062020. október 16., 08:06
Nagyjából 50 százalékkal kevesebb új lakás épül Kolozsváron, a bérlemények piaca pedig legalább 40 százalékkal esett vissza – illusztrálta a pillanatnyi helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Szerinte a koronavírus-járvány hatására teljesen a feje tetejére állt az ingatlanpiac, azonban a válság hatása csak egy év múlva mutatkozik meg az árakban. Mint részletezte,
viszont olyan mértékben visszaesett az albérletek piaca, hogy ebben már nem látnak üzleti lehetőséget.
Ezzel párhuzamosan viszont megélénkült a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A szakértő szerint ez egy természetes folyamat eredménye, hiszen aki garzonlakásban él, kétszobásról álmodozik, a kétszobásból viszont már háromszobásba vagy magánházba költöznének. A járvány viszont abból a szempontból átalakította a vásárlói igényeket, hogy ma már szinte kizáró jellegű feltétel, hogy a lakásnak legyen egy kis udvara vagy legalább erkélye.
„Szinte lehetetlen eladni egy olyan ingatlant, amelynek nincs egy kis terasza. A koronavírus-járvány miatti bezártság alatt fontossá vált, hogy ki lehessen lépni a »dobozból«” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy
Egy évvel ezelőtt még egyre kevesebben vállalták, hogy kiköltöznek a városból, és ingázniuk kell a munkahelyre, iskolába vinni a gyerekeket, most viszont elfogadják ezt a kényelmetlenséget a kertért, udvarért cserébe.
A megnövekedett kereslet pedig azt eredményezte, hogy a város környékén levő ingatlanok megdrágultak. Bónis Endre úgy véli, ez a folyamat idővel leáll, vagy megfordul, hiszen ha beindul az élet a városban, rendszeresen be kell járni, újra hátránynak számít majd a rossz infrastruktúra, a nehézkes ingázás.
Miközben a városon kívül emelkedtek az árak, a városban stagnálnak. A szakértő kifejtette, szinte lehetetlen átlagolni, hiszen két egymás melletti utcában is hatalmas különbségek lehetnek. Minél nagyobb a lakás, annál kisebb a négyzetméterre számolt ára,
Fotó: Jakab Mónika
A közjegyzők jelzései szerint különben mintegy felére esett vissza az új lakások építése, bár az év elején volt egy kiugrás, ám akkor a már megkezdett projektek fejeződtek be, új befektetések indításával viszont kivárnak. Ennek az is állhat a hátterében, hogy egyre kevesebb Kolozsváron az a terület, ahová engedélyezik a magasabb ingatlanok, a többemeletes társasházak építését. Jelenleg nagyon sokan vásárolnának ikerházakat, kisebb új építésű tömbökben lakrészt, viszont az a szomorú tapasztalat, hogy ezeknél néhány év alatt kiütközik a felhasznált anyagok gyenge minősége. Eleve eladásra építik ezeket az ingatlanokat, gyenge minőségű anyagokból, így fordulhat elő, hogy egy tízéves épület rosszabbul néz ki, mint egy hatvanéves, a kommunizmusban épült háztömb: megrepedezik, beázik – vázolta a tapasztalatokat a szakértő.
Ami pedig az albérletek piacát illeti, bő 40 százalékos visszaesést kellett az elmúlt időszakban elkönyvelniük az ágazatban érdekelteknek, viszont itt is lassan-lassan mozdulni kezdtek a dolgok.
Bónis Endre elmondta, mikor már teljesen lemondtak róluk, a külföldi diákok is visszaérkeztek Kolozsvárra, ők a jó minőségű, igényes lakásokat bérlik. „Most mutatkozik némi kereslet az albérletek iránt, de messze elmarad a tavalyitól” – jegyezte meg az ingatlanszakértő. Hozzátette: éppen ezért aki most keres Kolozsváron kiadó lakást, biztosan talál. Tapasztalható az is, hogy
Az árakon ugyanakkor nem érződik, hogy megcsappant a kereslet, ugyanannyiért hirdetik a lakásokat, mint tavaly, ám a tulajdonosokban ma már nagyobb a hajlandóság az alkura. Meghirdetik a tavalyi áron az albérletet, ám amikor komoly bérlő jelentkezik, hajlandóak engedni, rugalmasabbak, kisebb befektetéseket is vállalnak, például beszereznek egy ágyat vagy hűtőszekrényt.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
szóljon hozzá!