Átalakította az igényeket a járvány. Szinte lehetetlen eladni az erkély nélküli lakásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
Az elmúlt hónapokban teljesen megváltozott a kolozsvári ingatlanpiac, eltűntek a befektetők, viszont nőtt a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A bérlemények piacán ma már sokkal több a kiadó lakás, mint a bérlő. A legkevésbé az árak változtak.
2020. október 16., 08:062020. október 16., 08:06
Nagyjából 50 százalékkal kevesebb új lakás épül Kolozsváron, a bérlemények piaca pedig legalább 40 százalékkal esett vissza – illusztrálta a pillanatnyi helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Szerinte a koronavírus-járvány hatására teljesen a feje tetejére állt az ingatlanpiac, azonban a válság hatása csak egy év múlva mutatkozik meg az árakban. Mint részletezte,
viszont olyan mértékben visszaesett az albérletek piaca, hogy ebben már nem látnak üzleti lehetőséget.
Ezzel párhuzamosan viszont megélénkült a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A szakértő szerint ez egy természetes folyamat eredménye, hiszen aki garzonlakásban él, kétszobásról álmodozik, a kétszobásból viszont már háromszobásba vagy magánházba költöznének. A járvány viszont abból a szempontból átalakította a vásárlói igényeket, hogy ma már szinte kizáró jellegű feltétel, hogy a lakásnak legyen egy kis udvara vagy legalább erkélye.
„Szinte lehetetlen eladni egy olyan ingatlant, amelynek nincs egy kis terasza. A koronavírus-járvány miatti bezártság alatt fontossá vált, hogy ki lehessen lépni a »dobozból«” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy
Egy évvel ezelőtt még egyre kevesebben vállalták, hogy kiköltöznek a városból, és ingázniuk kell a munkahelyre, iskolába vinni a gyerekeket, most viszont elfogadják ezt a kényelmetlenséget a kertért, udvarért cserébe.
A megnövekedett kereslet pedig azt eredményezte, hogy a város környékén levő ingatlanok megdrágultak. Bónis Endre úgy véli, ez a folyamat idővel leáll, vagy megfordul, hiszen ha beindul az élet a városban, rendszeresen be kell járni, újra hátránynak számít majd a rossz infrastruktúra, a nehézkes ingázás.
Miközben a városon kívül emelkedtek az árak, a városban stagnálnak. A szakértő kifejtette, szinte lehetetlen átlagolni, hiszen két egymás melletti utcában is hatalmas különbségek lehetnek. Minél nagyobb a lakás, annál kisebb a négyzetméterre számolt ára,
Fotó: Jakab Mónika
A közjegyzők jelzései szerint különben mintegy felére esett vissza az új lakások építése, bár az év elején volt egy kiugrás, ám akkor a már megkezdett projektek fejeződtek be, új befektetések indításával viszont kivárnak. Ennek az is állhat a hátterében, hogy egyre kevesebb Kolozsváron az a terület, ahová engedélyezik a magasabb ingatlanok, a többemeletes társasházak építését. Jelenleg nagyon sokan vásárolnának ikerházakat, kisebb új építésű tömbökben lakrészt, viszont az a szomorú tapasztalat, hogy ezeknél néhány év alatt kiütközik a felhasznált anyagok gyenge minősége. Eleve eladásra építik ezeket az ingatlanokat, gyenge minőségű anyagokból, így fordulhat elő, hogy egy tízéves épület rosszabbul néz ki, mint egy hatvanéves, a kommunizmusban épült háztömb: megrepedezik, beázik – vázolta a tapasztalatokat a szakértő.
Ami pedig az albérletek piacát illeti, bő 40 százalékos visszaesést kellett az elmúlt időszakban elkönyvelniük az ágazatban érdekelteknek, viszont itt is lassan-lassan mozdulni kezdtek a dolgok.
Bónis Endre elmondta, mikor már teljesen lemondtak róluk, a külföldi diákok is visszaérkeztek Kolozsvárra, ők a jó minőségű, igényes lakásokat bérlik. „Most mutatkozik némi kereslet az albérletek iránt, de messze elmarad a tavalyitól” – jegyezte meg az ingatlanszakértő. Hozzátette: éppen ezért aki most keres Kolozsváron kiadó lakást, biztosan talál. Tapasztalható az is, hogy
Az árakon ugyanakkor nem érződik, hogy megcsappant a kereslet, ugyanannyiért hirdetik a lakásokat, mint tavaly, ám a tulajdonosokban ma már nagyobb a hajlandóság az alkura. Meghirdetik a tavalyi áron az albérletet, ám amikor komoly bérlő jelentkezik, hajlandóak engedni, rugalmasabbak, kisebb befektetéseket is vállalnak, például beszereznek egy ágyat vagy hűtőszekrényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!