
A Rompetrol II.-ügyben érintett négy volt miniszter, Mihai Tănăsescu, Dan Ioan Popescu, Sebastian Vlădescu és Gheorghe Pogea ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) az államfőnél.
2016. május 24., 18:522016. május 24., 18:52
Valamennyiüket bűnszervezet létrehozásával gyanúsítják. A DIICOT keddi közleményéből kiderül, alapos a gyanú, hogy 2003 szeptember-októberében Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter, valamint Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter rosszhiszeműen látták el hivatali feladatukat, amikor megállapodást kötöttek Dan Costache Patriciuval, George Philip Stephensonnal és Alexandru Nicolcioiuval a 2003/118-as sürgősségi kormányrendelet kezdeményezéséről és elfogadásáról.
Ez a rendelet írta elő, hogy a Rompetrol Rafinare Rt.-nek 2003. szeptember 30-án az állam felé fennálló, 603 millió dollár értékű adósságait a pénzügyminisztérium által kibocsátott kötvénnyé konvertáljak. A vádhatóság szerint 2003. október 24-én a törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával fogadták el a sürgősségi kormányrendeletet. Példa erre, hogy a rendelet indoklását 2003. október 27-én továbbították jóváhagyásra az igazságügyi minisztérium elé, „ennek tartalma pedig nem egyezett meg a jogszabály indoklásával\".
Dan Ioan Popescu esetében a DIICOT megjegyzi, azután is támogatta a Dan Costache Patriciu által kezdeményezett bűnszervezetet, hogy megszűnt a miniszteri mandátuma: egy nemzetközi békítés során a Rompetrol-csoport mellett tanúskodott, vallomásában pedig valótlanságokat állított. A két másik expénzügyminiszter, Sebastian Vlădescu és Gheorghe Pogea kapcsán a vádhatóság azt állítja, hogy „rosszhiszeműen\" megakadályozták egy olyan kormányhatározat elfogadását, ami lehetővé tette volna a kötvények értékesítését a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB), ami által a román állam visszaszerezhette volna kinnlévőségeit. A DIICOT ügyészei mintegy 3 milliárd euró értékű vagyonzárat rendeltek el a Rompetrol II.-ügyben, a Petromidia kőolaj-finomító és több magánszemély bankszámláját zárolták.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!