
Rengeteget, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 15 százalékának megfelelő összeget veszít évente Románia a korrupció miatt, ez meghaladja a 20 milliárd lejt – derült ki az Európai Parlament által rendelt felmérésből.
2016. március 23., 16:352016. március 23., 16:35
2016. március 23., 16:432016. március 23., 16:43
A tanulmány szerint egyrészt közvetlen veszteségről van szó, ami például a közpénzek eltulajdonításának tudható be, vagy annak, hogy bizonyos, a közszférával kapcsolatos versenykiírásokat úgy fogalmaznak meg, hogy azokat kizárólag az államhoz közeli vállalkozások nyerhetnek meg.
Számolni kell ugyanakkor a közvetett forráskieséssel is: számos „jó szándékú” cég a korrupció miatt mond le arról, hogy részt vegyen egy liciten, emiatt a vállalkozói környezet veszít versenyképességéből, a gyenge minőségű, drágán elvégzett munkát, illetve szolgáltatásokat pedig végül a lakosság fizeti meg. Az Európai Unió korrupciós „fekete listáján” Bulgária, Horvátország és Lettország is szerepel, de Románia továbbra is „élen jár” az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) az elmúlt időszakban végzett tevékenysége ellenére.
A felmérés szerint uniós szinten a jelenség okozta veszteség eléri az évi 179 milliárd eurót, és csak a közbeszerzések nyomán évente 5 milliárd euró „válik köddé”. Ebből a szempontból Románia és Lengyelország tűnik ki, a tanulmány ugyanis rámutat arra, hogy ebben a két államban nemcsak a helyi adófizetők pénze, hanem az EU-tól kapott támogatás egy részét is a korrupció emészti fel.
Az összeállításból kiderült, hogy a probléma nemcsak gazdasági jellegű, hanem szociális és politikai következményei is vannak, hiszen a korrupció nyomán virágzik a szervezett bűnözés, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nő az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék, mivel egyes csoportok mások kárára gazdagszanak meg. Az Európai Parlament által megrendelt felmérés szerint megoldást jelentene például egy uniós szinte egységes online közbeszerzési rendszer létrehozása.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!