Fotó: Pixabay.com
Tizenhárom éves csúcsra húzták fel az inflációt a meredeken emelkedő energiaárak szeptemberben az euróövezetben.
2021. október 01., 13:012021. október 01., 13:01
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2008 szeptembere óta a legerősebb ütem.
Elemzők ennél valamivel gyengébb ütemre, 3,3 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusban mért 3,0 százalékos ugrás után.
Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékkal nőtt. Elemzők 1,9 százalékra várták a maginflációt az augusztusi 1,6 százalékos emelkedés után.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energiaárakat nem számolva 0,4 százalékos volt a növekedés, az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat sem tartalmazó maginfláció pedig 0,5 százalékkal nőtt. A végleges adatsort október 20-án hozza nyilvánosságra az Eurostat.
A legerősebb ütemet, 6,4 százalékot Észtországban mérték, mögötte Litvánia következik 6,3 százalékkal, majd Szlovákia 5,1 százalékkal. A legkisebb mértékben, 0,7 százalékkal Máltán nőttek a fogyasztói árak, majd Portugália következik 1,3 százalékos, valamint Görögország és Finnország egyaránt 2,1 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a magas inflációt okozó tényezők közül „sok” átmeneti. Várakozásai szerint e tényezők egy része a koronavírus-világjárvány után is fennmaradhat. Az EKB mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az áremelkedés üteme gyenge marad, és a következő években nem éri el a 2 százalékos célt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!