2010. június 16., 07:542010. június 16., 07:54
Angela Merkel kancellár kezdetben úgy vélte, hogy nincs szükség ilyen jellegű intézményre. De ha már európai gazdasági kormányról, illetve európai egyeztetésről van szó, akkor a kancellár szerint annak magában kell foglalnia az Európai Unió mind a 27 tagállamát. A nyílt nézeteltérések tovább élezték az utóbbi időben kialakult feszültséget Párizs és Berlin viszonyában, és hivatalosan meg nem erősített információk szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a német kancellári hivatal lemondta Sarkozy eredetileg az elmúlt hét első napjára tervezett látogatását.
A Financial Times Deutschland című üzleti napilap tegnapi elemzése szerint a küszöbön álló uniós csúcskonferencia előtt Franciaország és Németország legfőbb vezetője aligha engedhette volna meg, hogy kettejük ellentétei vetüljenek az állam- és kormányfők találkozójára. Ez is indokolta, hogy végül egy héttel később sor került a francia elnök berlini vizitjére, és azon az európai gazdasági kormány ügyében is egyfajta kompromisszumos megállapodás született. Berlini értékelések szerint inkább Merkel győzelmét jelenti, hogy francia vendége beleegyezett abba: a szóban forgó európai gazdasági kormány mind a 27 uniós tagországra kiterjedjen. A német kancellár mindezzel azt kívánta megakadályozni, hogy az unió „első- és másodrangú” tagállamok csoportjára bomoljon. Sarkozy ugyanakkor elérte azt a kiegészítést, hogy – szükség esetén – a válságkezelés céljából mégis csak az euróövezeti tagországok üljenek össze.
A csütörtöki uniós csúcskonferenciának szóló legfőbb üzenet ily módon az volt, hogy Németország és Franciaország egyfajta kompromiszszumos megállapodásra jutott, és az egységet demonstrálta. Megfigyelők, illetve a német újságok ugyanakkor azt találgatták, hogy a szóban forgó európai gazdasági kormány mit is jelent valójában. A kiindulópont – mint a lapok rámutattak – az eddiginél erőteljesebb gazdaság- és pénzügypolitikai koordináció. Ennek szervezeti formáját berlini értesülések szerint az jelentené, hogy az állam- és kormányfők – vagy megbízottaik – rendszeresen, vagy épp szükség esetén találkoznának, kizárólag a felmerült pénzügyi problémák megvitatására. A Sarkozy által javasolt állandó titkárság felállítását Merkel ugyanakkor kerek perec elutasította. A két vezető berlini sajtókonferenciáján a szóban forgó kormány céljával, illetve működésével kapcsolatban csupán általánosságokat fogalmazott meg, és a többi között azt hangoztatta: a hangsúly nem egy új intézményen, hanem az „operatív és pragmatikus” válságkezelésen van. „Franciaország vetette fel az európai gazdasági kormány gondolatát, és a magam részéről támogatom azt” –jelentette ki Merkel kancellár, aki a legfontosabbnak azt tartotta, hogy Európa számára az egységet és a megbékélést demonstrálják.
Egységet igyekezett demonstrálni Sarkozy és Merkel más területeken is. Így kijelentették, hogy a pénzügyi válság következményeit, illetve tanulságait együttesen kívánják tanulmányozni. A francia elnök és a német kancellár közösen foglalt állást egy közvetett banki adó – a megfogalmazás szerint banki hozzájárulás – bevezetése mellett, aminek fő célja a válságmegelőzés lenne. Mindezt a német kormány közelmúltban elfogadott takarékossági csomagterve már tartalmazta, ugyanakkor leszögezte, hogy összehangolt nemzetközi – vagy legalábbis európai – lépésről lenne szó. Mindezt szorgalmazni kívánják a G8-, illetve G20-országcsoport közelgő csúcskonferenciáján, indítványozva egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését is. Párizs és Berlin szorosabb együttműködést hirdetett az euróövezeti stabilitási és növekedési paktum betartatásának területén is. Ennek keretében Merkel és Sarkozy közösen fogalmazta meg azt az eredetileg a német kancellár által felvetett javaslatot, hogy átmenetileg vonják meg a szavazati jogot azoktól az euróövezeti tagállamoktól, amelyek „notóriusan” megsértik a paktumot és a megengedettnél nagyobb államháztartási deficitet könyvelnek el. Név szerint egyetlen országot sem említettek, de megfigyelők szerint elsősorban Görögországra utaltak.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.