Csak tavaly mintegy 6,7 milliárd euró (a GDP közel 2 százaléka) érkezett a külföldön élő román állampolgároktól
Fotó: Orbán Orsolya
A külföldön élő román állampolgárok 2013-tól és 2025 közepéig mintegy 60 milliárd eurót utaltak haza, ami több mint kétszerese a Románia számára elérhető uniós helyreállítási forrásoknak – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja, Cristian Popa pénteken közzétett elemzéséből.
2025. december 19., 17:132025. december 19., 17:13
A hazautalások összege stabil volt az elmúlt évtizedben: csupán 2024-ben mintegy 6,7 milliárd euró (a GDP közel 2 százaléka) érkezett Romániába, ami két és félszerese a tíz évvel korábbi szintnek – áll az Agerpres által idézett elemzésben.
Ugyanakkor Popa szerint 2025-ben a nettó hazautalások csökkenése várható, főként azért, mert az emelkedő megélhetési költségek miatt sok külföldön élő román állampolgárnak kevesebb pénze marad, amit hazaküldhet.
Bár a Nagy-Britanniában élő román közösség kisebb, anyagi hozzájárulása az otthon maradt családtagjaik háztartásához meghaladja az Olaszországban vagy Spanyolországban élő, népesebb diaszpóráét, részben a magasabb jövedelmek miatt.
Cristian Popa rámutatott: Románia egyre inkább nemcsak kedvezményezettje, hanem forrása is a hazautalásoknak.
Elemzésében a szakember hangsúlyozza, hogy a hazautalások fontos szerepet játszanak a szegénység csökkentésében, a romániai családok megélhetésének biztosításában, valamint makrogazdasági szinten a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklésében és a lej stabilitásában. Ugyanakkor figyelmeztet: ezek a pénzáramlások nem helyettesítik a hatékony közpolitikákat, és hosszú távon nem pótolják a Romániát sújtó munkaerő-kivándorlást.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!