
Az átalakulás visszhangjai: Az ipari múltból a fenntartható jövőbe című installáció Kolozsvár belvárosában
Fotó: Facebook/Bienala de Arhitectura Transilvania
Több mint kétmilliárd eurós befektetést vonzanak Kolozsvárra a kommunizmus idején Erdély fővárosában megépült, mára elhagyatottá, nagyrészt romhalmazzá vált ipartelepek. A legnagyobb ingatlanfejlesztések ugyanis volt gyárak helyén valósulnak meg a kincses városban: öt nagyberuházás alaposan megváltoztatja Erdély fővárosának arculatát a következő években, ugyanakkor nemzetközi befektetői szempontból is javítja Kolozsvár megítélését.
2025. november 06., 21:252025. november 06., 21:25
A romániai, erdélyi nagyvárosok legnagyobb modern ingatlanprojektjei egykori gyárak helyén valósultak, valósulnak meg. Ezek a területek rendkívül értékesek elhelyezkedésük és méretük miatt, ezért az ingatlanbefektetők szívesen „lecsapnak” rájuk, amint lehet új projektjeik számára. Az Economica.net portál öt ilyen nagyberuházást azonosított Kolozsváron, amelyek a közeljövőben megvalósulnak.
Kolozsvár számára az iparterületeken megvalósuló regenerációs fejlesztések olyan lehetőséget jelentenek, amely egyszerre orvosolja a korábbi ipari leépülés terheit és megalapozza a város jövőbeni versenyképességét. A volt gyártelepek – mint a CUG, Carbochim vagy Sanex – belterületek, értékes helyszínek, amelyek eddig inaktívak voltak, és újrahasznosításuk elősegíti a város strukturális modernizálását.
Ugyanakkor a nagyberuházások jelzik a város vonzerejét a befektetők számára: például a Rivus projekthez 400 millió eurós hitel társult, ami egyben befektetési reputációt is jelent Kolozsvárnak mint régiós real‐estate központnak.
Emellett az ilyen projektek ökológiai, fenntartható szemléletet hordoznak, új, modern városi, urbánus „minőséget” teremtenek. Kolozsvár így szakemberek szerint nemcsak infrastrukturálisan és funkcionálisan fejlődik, hanem társadalmilag is: új lakóhelyek, közterek, szolgáltatások érkeznek, amelyeken keresztül erősödik Kolozsvár fiatal, dinamikus, európai nagyváros arculata, pozíciója a térségben.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!