
Az átalakulás visszhangjai: Az ipari múltból a fenntartható jövőbe című installáció Kolozsvár belvárosában
Fotó: Facebook/Bienala de Arhitectura Transilvania
Több mint kétmilliárd eurós befektetést vonzanak Kolozsvárra a kommunizmus idején Erdély fővárosában megépült, mára elhagyatottá, nagyrészt romhalmazzá vált ipartelepek. A legnagyobb ingatlanfejlesztések ugyanis volt gyárak helyén valósulnak meg a kincses városban: öt nagyberuházás alaposan megváltoztatja Erdély fővárosának arculatát a következő években, ugyanakkor nemzetközi befektetői szempontból is javítja Kolozsvár megítélését.
2025. november 06., 21:252025. november 06., 21:25
A romániai, erdélyi nagyvárosok legnagyobb modern ingatlanprojektjei egykori gyárak helyén valósultak, valósulnak meg. Ezek a területek rendkívül értékesek elhelyezkedésük és méretük miatt, ezért az ingatlanbefektetők szívesen „lecsapnak” rájuk, amint lehet új projektjeik számára. Az Economica.net portál öt ilyen nagyberuházást azonosított Kolozsváron, amelyek a közeljövőben megvalósulnak.
Kolozsvár számára az iparterületeken megvalósuló regenerációs fejlesztések olyan lehetőséget jelentenek, amely egyszerre orvosolja a korábbi ipari leépülés terheit és megalapozza a város jövőbeni versenyképességét. A volt gyártelepek – mint a CUG, Carbochim vagy Sanex – belterületek, értékes helyszínek, amelyek eddig inaktívak voltak, és újrahasznosításuk elősegíti a város strukturális modernizálását.
Ugyanakkor a nagyberuházások jelzik a város vonzerejét a befektetők számára: például a Rivus projekthez 400 millió eurós hitel társult, ami egyben befektetési reputációt is jelent Kolozsvárnak mint régiós real‐estate központnak.
Emellett az ilyen projektek ökológiai, fenntartható szemléletet hordoznak, új, modern városi, urbánus „minőséget” teremtenek. Kolozsvár így szakemberek szerint nemcsak infrastrukturálisan és funkcionálisan fejlődik, hanem társadalmilag is: új lakóhelyek, közterek, szolgáltatások érkeznek, amelyeken keresztül erősödik Kolozsvár fiatal, dinamikus, európai nagyváros arculata, pozíciója a térségben.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!