
Ígéreteivel szemben az elmúlt években egyre több feltételt támasztott hiteleihez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – írja az európai fejlesztési szervezetek Eurodad hálózatának tanulmánya. Eszerint az elmúlt két évben az IMF átlagosan húsz feltételt támasztott minden egyes általa nyújtott hitelkerethez, többet a két megelőző év átlagánál.
2014. április 03., 15:232014. április 03., 15:23
Az Eurodad a 2011 októberétől 2013 augusztusáig tartó periódusban odaítélt 23 hitel kondícióit vizsgálta. Megállapításuk szerint a kikötések közül számos olyan érzékeny politikai területet érintett, mint például a közszféra javadalmazása, vagy a magánszektort érintő reformok.
Az IMF „kulcsfontosságú makrogazdasági szempontokra összpontosító, feltételekhez kötött szűkmarkúságra\" 2011-ben tett ígéretével szemben „hátrafelé lépked: egyre csak növeli a politikai döntést igénylő strukturális feltételek számát hitelprogramjaiban és egyre mélyebben hatol be érzékeny politikai területekre\" áll a tanulmányban.
Az Eurodad felmérésének eredményét torzította a vizsgált periódusban odaítélt három nagy hitelprogram, a ciprusi, a görög és a jamaicai, amelyek együttesen a nyújtott hitelek 87 százalékát tették ki, és egyenként átlagosan 35 feltételt tartalmaztak. A ciprusi és a görög hitelcsomagokhoz az IMF európaiak által dominált igazgatótanácsa szigorú költségvetési megszorításokat szabott meg feltételként – mutatott rá az Eurodad igazgatója, Jesse Griffiths.
Az Eurodad jelentése hat évvel azt követően látott napvilágot, hogy hatékonysági szempontokra hivatkozva az IMF saját belső ellenőrző szerve maga is a hitelfeltételek drasztikus csökkentésére szólította fel a szervezetet.
Nincs új a nap alatt
Az IMF hitelkondícióit már hosszú ideje érik bírálatok kormányok és független érdekképviseleti szervezetek részéről azzal az indoklással, hogy túlzóak és a legszegényebbeket terhelik meg a legnagyobb mértékben.
Számos kormány pedig azt veti az IMF szemére, hogy a hitelfeltételekben nem veszi kellőképpen figyelembe az adott ország sajátosságait, egyedi belpolitikai viszonyait, betarthatatlan határidőket szab meg. Az indoklás szerint a hitelnyújtás feltételeinek teljesítése megnehezíti a hitelfelvevő ország saját gazdasági programjának megvalósítását.
A fizetési nehézségekkel küszködő országok egyenesen ki vannak szolgáltatva az IMF kénye-kedvének – állítja Jesse Griffiths. Egyrészt azért, mert eleve égetően nagy szükségük van új finanszírozási forrásokra, másrészt azért, mert a pénzpiacok és a befektetők előtt bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági programjuk rendelkezik az IMF jóváhagyásával.
Érvek és ellenérvek
Az IMF magyarázata szerint csak a feltételek teljesítése garantálja a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára és teszi lehetővé a felvett hitel törlesztését. Az Eurodad vizsgálata azonban kimutatta, hogy az IMF-hitelt felvevő országok szabályosan hitelfüggővé váltak.
A tanulmány szerint pedig a problémákat csak mélyreható, az IMF irányítási struktúráját is felölelő változtatásokkal lehet orvosolni, olyan megoldással, ami nagyobb beleszólást ad a fejlődő országoknak a szervezet működésébe.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!