EU–orosz gazdasági háború

Az intézkedés az európai uniós tagországokra is vonatkozik. A kormányfő elmondta, Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából.

Medvegyev hozzátette, a bevezetett ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermekélelmiszerekre, sem olyan árucikkre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban.

„A korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét” – hangsúlyozta az orosz miniszterelnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal korábban írt alá rendeletet arról, hogy megtiltják vagy korlátozzák a mezőgazdasági termények importját azokból az országokból, amelyek szankciókat hoztak Oroszország ellen.

A nyugati szankciókra választ jelentő különleges gazdasági intézkedések célja az Oroszországi Föderáció biztonságának garantálása. Az EU legújabb, egy héttel ezelőtt hatályba lépett szankciói – melyeket az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt hoztak meg – korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját. Emellett azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

Az EU intézkedései és Moszkva válaszlépései számos európai ország gazdaságát érintik hátrányosan. Romániát kevésbé, mivel tavaly 1,38 milliárd euró értékben exportált Oroszországba, viszont elsősorban személygépkocsikat, szállítási felszereléseket, elektronikai cikkeket és vegyipari termékeket.

Románia 2013-ban 2,35 milliárd euró értékben importált Oroszországból, túlnyomó mértékben kőolajat és földgázt. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter közölte, bár Románia csak 41 millió euró értékben exportált élelmiszer-ipari terméket Oroszországba, a mostani tilalom hátrányosan érinti a romániai gazdákat, mert számos EU-tagállam „agresszív konkurencia” révén új piacokat fog keresni, köztük Romániában.

Ám a lengyelek szerint hazájuk GDP-jét 0,6 százalékponttal csökkenti a „gazdasági hidegháború”, például hogy Moszkva teljes körű embargót vezet be a lengyel zöldségre és gyümölcsre. Varsó ezt politikai megtorlásnak minősítette, és most az EU 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótló támogatást.

Csakúgy, mint Finnország, amelynek Oroszország a harmadik legnagyobb exportpiaca, a teljes finn kivitel 10 százalékát veszi fel, és orosz turisták évente mintegy 2 milliárd dollárt költenek az országban. Alexander Stubb finn miniszterelnök szerint előfordulhat, hogy az ukrán válság kapcsán Oroszország ellen hozott szankciók következtében hazájának gazdasági válsággal kell szembenéznie.

„Potenciálisan, de hangsúlyozom, potenciálisan lehetséges, hogy újabb gazdasági válság következik be” – mondta a kormányfő újságíróknak. A finn gazdaság két éve zsugorodik, tavaly 1,4 százalékkal, 2012-ben pedig 1 százalékkal csökkent a GDP.

Stubb hangsúlyozta, a helsinki kormány pénzügyi kompenzációt fog igényelni az EU-tól, ha az orosz ellenlépések aránytalanul nagy kárt okoznak Finnországnak. Görögország is jelezte, hogy mivel elveszíti idei orosz exportját – 600 ezer tonna gyümölcsről és zöldségről van szó –, kártérítésre tart igényt az EU-tól. Az Európai Bizottság csütörtökön úgy reagált, hogy politikai motivációjúnak tartja a bejelentett orosz importtilalmat, és vizsgálja a moszkvai intézkedések hatásait.