EU-szerződés:kétséges az egység

Mint arról beszámoltunk, a kormányközi szerződés célja az uniós tagállamok költségvetési politikájának mélyebb integrációja. Emil Boc kormányfő még pénteken jelezte, hogy támogatja a GDP legfeljebb 3 százalékát kitevő költségvetési hiány rögzítését és az eladósodottsági szint legtöbb 60 százalékban való maximalizálását. Az uniós szerződés tervezete szerint azon tagállamokat, amelyek nem tartják be ezen megkötéseket, szankciókkal sújthatnák. A szerződés az eurózóna 17 tagállamára lesz kötelező érvényű, de a többi uniós tagállam is csatlakozik hozzá, a kormányok többsége a parlament véleményét is kikéri, mivel a szerződés a tagállami szuverenitást érinti. 

Băsescu államfő egyébként tegnap az elnöki hivatalban fogadta a parlamenti pártok képviselőit, hogy egyeztessen velük a szerződésben szereplő költségvetési megszorítások alkotmányban történő rögzítéséről. Konfliktust szül ugyanakkor a román politikum szereplői körében, hogy az államfő, valamint a hozzá közel álló nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az alkotmánymódosítás során nem csupán a gazdasági vonzatokat rögzítené az alaptörvényben, hanem a költségvetést érintő cikkelyek mellett a törvényhozás szerkezetéről szóló részeket is módosítaná.

Az államfő ugyanis egykamarássá alakítaná a parlamentet, a képviselők létszámát pedig háromszázra csökkentené. A kedélyeket az is fölkorbácsolta, hogy kedden este Ioan Oltean, a PDL főtitkára arról beszélt: a jövő novemberi parlamenti és önkormányzati választásokkal egy időben az új alkotmányról szóló népszavazást is meg lehetne rendezni.

A témában először az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) pártszövetséggel egyeztetett. Victor Ponta, az USL legnagyobb tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a sajtó kizárásával megtartott egyeztetést követően közölte, az ellenzék nem ért egyet a népszavazás és a választások egy időben való megrendezésével. Ugyanakkor Băsescu arról biztosította, hogy Oltean csupán a saját véleményét fejtette ki a kérdésben.

Ponta elmondta, arra tettek javaslatot, hogy az alkotmányban való rögzítés helyett a parlament kormánypárti és ellenzéki pártjainak egy olyan, minősített többséget igénylő jogszabályt kellene elfogadniuk, amelyben vállalják, hogy tiszteletben tartják és gyakorlatba ültetik az európai szerződésben foglaltakat. Mint kifejtette, azért ellenzik az alkotmánymódosítást, valamint az azt szentesítő népszavazásnak a választásokkal egy időben való megtartását, mert már így is túl bonyolult a helyzet, akkor pedig a választópolgárok végképp nem értenének semmit. Ponta azt is elmondta, szakértői kormány kinevezésére tettek javaslatot az államfőnek.

A technokrata kabinet feladata a gazdasági szerződés gyakorlatba ültetése, a háromszáz fős parlamentre vonatkozó választási törvény elfogadtatása, valamint a választások lebonyolítása lenne. Szerinte ezt elviekben Băsescu nem utasította el, azonban azt mondta: nem menesztheti Emil Boc kormányfőt.

Boc egyébként az államfővel folytatott beszélgetést követően közölte: a PDL támogatja a román csatlakozást az uniós költségvetési szerződéshez, valamint azt, hogy a dokumentumban foglaltakat – a parlament átalakításával együtt – az alkotmányban is rögzítsék. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az egyeztetéseket követően leszögezte: csak a költségvetésre vonatkozó alkotmánymódosítást támogatja, a szövetség ugyanis ellenzi a szenátus megszüntetését.

Azt is közölte, hogy a szövetség nem akar szakértői kormányt. A pártokkal folytatott egyeztetést követően Traian Băsescu a kormánypalotába ment, hogy a kabinettel is egyeztessen az uniós szerződésről. Az államfő szerint az ügyet nem szabad politikai témaként kezelni, az ugyanis az ország hitelességét fenyegeti. Szerinte a kérdésben olyan egységre van szükség, mint az EU- és a NATO-integráció ügyében.