EU-csúcs a gazdasági növekedésért

A tanácskozásokon az előzetes bejelentések értelmében a részvevők kísérletet tesznek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére. A lapzártánkkor még javában zajló első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése volt a fő téma. Angela Merkel német kancellár közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be.

Jó kezdet

Bár az elmúlt időszakban a legtöbb témában eltérő álláspontot fogalmazott meg a német kancellár, illetve a francia elnök, a találkozó úgy tűnik, jól kezdődött, hiszen a csúcstalálkozó kezdete előtt a francia Európa-ügyi államtitkár arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy a meglévő „vitás kérdések” ellenére a dolgok jól haladnak a németek és a franciák között. Megpróbálunk egy szilárd kompromisszumot tető alá hozni, amely nem épülhet kétértelműségekre” – hangsúlyozta az I-télé hírtelevízióban Bernard Cazeneuve. A két ország vezetője az uniós csúcsértekezlet előtti szerda esti párizsi egyeztetésükön jelezték egyébként, hogy mindketten a gazdasági és monetáris, majd később a politikai unió elmélyítését szeretnék. „Mi franciák, német barátainkhoz hasonlóan nagyobb politikai integrációt szeretnénk, de azokat a gazdasági növekedés, a pénzügyi és a piaci szabályozás érdekében konkrét intézkedéseknek kell kísérniük”  – hangsúlyozta a francia Európa-ügyi államtitkár.

Jön a növekedési csomag?

Előzetes várakozások szerint egyébként a csúcson 120–130 milliárd eurós „növekedési csomagról” határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó részvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint amilyen például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.

A találkozó aligha megkerülhető témájának ígérkezik az egyes szakértők szerint halasztást nem tűrő teendő: Spanyolország, valamint Olaszország pénzügyi megsegítésének ügye, mivel a két ország hitelből történő finanszírozását a piacok egyre kockázatosabbnak tartják, és ennél fogva egyre inkább megkérik az árát.

Intézkedések a stabilitásért

A csúcs – legalábbis Herman Van Rompuy, az uniós tagállami vezetők testületének elnöke így reméli – elvezethet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. A javaslatok közé tartozik a közös betétgaranciával és euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti „pénzügyminisztérium”) létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz – egyik lehetőségként – közös eurókötvények kibocsátása is.

Eurókötvény: Berlin hajthatatlan

A német kormány azonban hajthatatlanul elutasítja az euróövezeti közös kötvény koncepcióját a jelenlegi formájában. Mint a csúcs előtti nyilatkozatokból kiderült, a berlini német vezetés arra számít, hogy a kétnapos uniós csúcstalálkozó a szó szoros értelmében sorsdöntőnek bizonyul, mert konkrét döntés ugyan kevés lesz, de kialakítanak majd egy munkatervet arra vonatkozóan, hogy miként folytatódjon az integráció elmélyítését célzó lépések megtervezése.

„Ez egyértelmű jelzés a piacok számára, azt üzeni, hogy az uniós tagországok az egyre szorosabb együttműködés irányába mozdulnak el” – mondta a német kormányzat egy magas rangú tisztviselője.      Az eddigi nyilatkozatok alapján a német kormány fő problémája az, hogy az euróövezetben a tagországi államkötvények helyére lépő közös kötvény ügyét pártolók nem látják be, hogy a közösségi elemet csak a nemzetállami szuverenitás csökkentésével lehet erősíteni.

A jelenleg tárgyalt koncepció alapján például a szlovén adófizetők pénzét is felhasználnák a belga állam tartozásának törlesztésére, de arra nincs megoldás, hogy Szlovénia milyen módon nem szólhatna bele abba, hogy Belgium miként használja fel a közös kötvény révén szerzett forrást. Arra sincs válasz, hogy mi a teendő, ha a szlovén parlament esetleg úgy gondolná, hogy Belgiumnak nem is a közös kötvényből kellene fedezni egy bizonyos kiadást, hanem adóemelésből vagy privatizációból, vagy akár nem is kellene az adott célra pénzt költeni.

A német kormány szerint az államadósság törlesztésére csak akkor lehet közösen garanciát vállalni, ha előbb kiépül a kölcsönös ellenőrzés társadalmilag elfogadott – demokratikusan legitimált, vagyis például népszavazáson megerősített – rendszere. Berlin szerint a kézenfekvő megoldás a költségvetés feletti ellenőrzés áthelyezése lenne a nemzetállami szintről Brüsszelbe. Máskülönben a közös kötvény nem az együttes és egyetemleges felelősség, hanem az intézményesített felelőtlenség kifejeződése volna. „Aki lehetőséget kap arra, hogy mások kontójára pénzt költsön el, az meg is teszi. Ön is, meg én is. Ezt jól tudják a pénzügyi piacok is. Ezért nem lelkesednek az euróövezeti közös kötvény gondolatáért” – indokolta a német álláspontot Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a napokban.

Kevés konkrétum jósolható meg

Az azonban, hogy az elvi nyilatkozatokon túlmenően milyen konkrét, kézzel fogható döntések születnek a kétnapos csúcstalálkozón, egyedül a bővítési politika tekintetében mondható meg előre teljes bizonyossággal. A tagországok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői között kedden Luxembourgban egyetértés született arról, hogy Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az állam-, illetve kormányfők ezt most hivatalosan is meg fogják erősíteni, és így az előreláthatólag több évig tartó tárgyalások már pénteken meg is kezdődhetnek a kicsiny nyugat-balkáni országgal.