EU-bizottság: Magyarország nem tett elegendő intézkedést az államháztartási hiány leszorítására

Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Tegnapi ülését követően kiadott közleménye szerint az európai uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben „egyszeri bevételek befolyásolják”, amelyek „nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót”, a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban – megerősítve a közleményt –, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve, a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt – fejtette ki. Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás „nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”.

Több, különböző politikai színezetű kormány közös „termékéről” van szó – fogalmazott a finn biztos. Nem értett egyet ugyanakkor azzal az újságírói felvetéssel, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal szemben a bizottság meglehetősen türelmetlen, miközben az előző kabinetekkel szemben elnézőbb volt. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy a túlzott deficit miatti eljárás 2004 óta folyik.  A bizottság egyenlő elbánásban kívánja részesíteni a tagállamokat – tette hozzá. Hangoztatta: biztosítani kell a gazdaságba vetett bizalmat Magyarországon, ezt a bizottság a lakosság érdekeként kezeli. Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára – derül ki a közleményből.

Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is. Mint mondta, ha ez szükségessé válik, egyeztetni fog a bizottság e támogatásokért felelős tagjával, Johannes Hahnnal. Emlékeztetett arra is, hogy mivel az ország nem tagja az euróövezetnek, a tavaly bevezetett új pénzügyi szankciók alkalmazására semmiképpen nincs lehetőség. A testület egyébként azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország – amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására – hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

Olli Rehn megerősítette, hogy a jövő héten találkozót tervez Brüsszelben a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel. Informális és előzetes jellegű egyeztetésről van szó, amelyen egyebek között azt vitatják meg, milyen feltételei vannak, hogy új pénzügyi támogatási programot indítsanak Magyarország javára – fűzte hozzá. Mint mondta, a témát illetően rendszeres kapcsolatban áll a magyar kormánynyal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.