EU-bizottság: Magyarország nem tett elegendő intézkedést az államháztartási hiány leszorítására

Túlságosan nagy a magyar államháztartási hiány – állapította meg tegnap az Európai Bizottság. A brüsszeli testület akár a támogatások megvonásával is büntetheti Magyarországot.

Hírösszefoglaló

2012. január 11., 14:022012. január 11., 14:02

Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Tegnapi ülését követően kiadott közleménye szerint az európai uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben „egyszeri bevételek befolyásolják”, amelyek „nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót”, a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban – megerősítve a közleményt –, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve, a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt – fejtette ki. Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás „nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”.

Le Monde: Magyarországról is szó volt a Merkel–Sarkozy-találkozón
Szóba került Magyarország Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő hétfői berlini találkozóján: a két ország vezetője el akarja kerülni, hogy megismétlődjön az „osztrák precedens” – írta tegnapi blogjában Arnaud Leparmentier, a Le Monde című francia napilap újságírója. „Az osztrák tapasztalat keserű szájízt hagyott maga után” – idéz a blog egy francia diplomatát. A két ország vezetője az újságíró szerint a magyar történelmi kontextus – nevezetesen a trianoni szerződés és „a magyarországi zsidók megsemmisítéséhez vezető náci diktatúra” miatt – nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy ráerőszakolja nézeteit Magyarországra. Az újságíró úgy értesült, hogy Merkel óvatosabb Sarkozynél, aki egy francia forrás szerint azt az álláspontot képviseli, hogy „nem maradhatunk karba tett kézzel”. „A franciák keményebbek, és a kancellár nem akar abba a csapdába esni, amellyel az ultranacionalistáknak lehetőségük nyílna arra, hogy végre bemutassanak az Európai Uniónak” – fogalmaz a Le Monde forrása.

Több, különböző politikai színezetű kormány közös „termékéről” van szó – fogalmazott a finn biztos. Nem értett egyet ugyanakkor azzal az újságírói felvetéssel, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal szemben a bizottság meglehetősen türelmetlen, miközben az előző kabinetekkel szemben elnézőbb volt. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy a túlzott deficit miatti eljárás 2004 óta folyik. A bizottság egyenlő elbánásban kívánja részesíteni a tagállamokat – tette hozzá. Hangoztatta: biztosítani kell a gazdaságba vetett bizalmat Magyarországon, ezt a bizottság a lakosság érdekeként kezeli. Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára – derül ki a közleményből.

Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is. Mint mondta, ha ez szükségessé válik, egyeztetni fog a bizottság e támogatásokért felelős tagjával, Johannes Hahnnal. Emlékeztetett arra is, hogy mivel az ország nem tagja az euróövezetnek, a tavaly bevezetett új pénzügyi szankciók alkalmazására semmiképpen nincs lehetőség. A testület egyébként azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország – amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására – hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

Olli Rehn megerősítette, hogy a jövő héten találkozót tervez Brüsszelben a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel. Informális és előzetes jellegű egyeztetésről van szó, amelyen egyebek között azt vitatják meg, milyen feltételei vannak, hogy új pénzügyi támogatási programot indítsanak Magyarország javára – fűzte hozzá. Mint mondta, a témát illetően rendszeres kapcsolatban áll a magyar kormánynyal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.

Még vizsgálják a törvényeket
Végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében az Európai Bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival – derült ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény tegnapi ülése után ismertetett közleményből. Január 17-ei, vagyis jövő keddi ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával – közölte Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője. Mint mondta, az elemzőmunkával néhány napon belül végeznek, és a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak egyes magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Szerinte az elemzés eredménye lehetővé teszi majd, hogy a biztosok a jövő kedden „szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak”. A szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegybank függetlenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését. A brüszszeli bizottság anélkül, hogy megelőlegezné az elemzés végeredményét, az uniós jog tiszteletben tartásának őreként fenntartja magának azt a jogot, hogy minden szükségesnek tartott lépést megtegyen, beleértve akár a kötelezettségszegési eljárás megindítását is Magyarország ellen az uniós alapszerződés 258. cikke alapján – idézte a szóvivő a biztosok testületének nyilatkozatát.