
Látványosan visszaesett Romániában az élelmiszerek, italok és dohánytermékek iránti kereslet
Fotó: Orbán Orsolya
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kiskereskedelmi forgalmának volumenindexe 0,5 százalékkal nőtt szeptemberben az Európai Unióban és 1 százalékkal az euróövezetben az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesést Észtországban, Romániában és Belgiumban mérték – közölte hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat).
2025. november 10., 15:362025. november 10., 15:36
2025. november 10., 15:432025. november 10., 15:43
Az adatokat szolgáltató tagállamok közül 15-ben nőtt ez a mutató a kilencedik hónapban. A legjelentősebb növekedés Cipruson (10,4 százalék), Spanyolországban (4,5) és Máltán (4,4) volt, a legnagyobb csökkenést Észtországban (4,8 százalék), Romániában (4,5) és Belgiumban (3,4) jegyezték.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint
Az EU-ban a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése 1,9 százalékkal, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 0,5 százalékkal, az üzemanyag-eladások pedig szintén 0,5 százalékkal nőttek.
Az Eurostat adatai szerint éves összevetésben az adatokat szolgáltató tagállamok közül Cipruson (8,5 százalék), Máltán (6,6 százalék) és Bulgáriában (5,7 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom.
Az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, az EU-ban pedig stagnált a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző hónaphoz képest.
Havi összevetésben Luxemburgban és Máltán (mindkettő 1,7 százalék), Észtországban (1,5 százalék) és Szlovákiában (1,4 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom. A legjelentősebb csökkenést Litvániában (mínusz 1,1 százalék), Lettországban és Szlovéniában (mindkettő mínusz 0,7 százalék) és Olaszországban (mínusz 0,6 százalék) jegyezték.
Amint arról korábban írtunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 1,9 százalékkal csökkent a román kiskereskedelmi forgalom.

A nyers adatok szerint szeptemberben 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!