
Óriási leleplezés. A banktitok ürügyén adócsalásra, pénzmosásra teremthetett lehetőséget a Credit Suisse
Fotó: Facebook/Credit Suisse
Mindössze politikai jelzésnek tartja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy a Credit Suisse-nél a napokban történt masszív adatszivárgás nyomán az Európai Néppárt azt javasolta az Európai Bizottságnak, tegye feketelistára Svájcot, vagyis sorolja azon országok közé, ahol magas a pénzmosási bűncselekmények kockázata.
A magas kockázatú országok közé soroltatná át Svájcot az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP), miután masszív adatszivárgás történt a világ egyik legnagyobb bankjának számító Credit Suisse-nél, és a napokban nyilvánosságra hozott információk arra engednek következtetni, hogy a pénzintézetnek évek óta ügyfelei voltak különböző korrupt, tekintélyelvű politikusok, kábítószer-kereskedők, feltételezett háborús bűnösök és emberkereskedők is.
A több mint harmincezer Credit Suisse-ügyfél banktitkait tartalmazó dokumentumok feldolgozását 46 hírlap – köztük a Süddeutsche Zeitung (SZ), a The Guardian, a Le Monde és a New York Times – nemzetközi konzorciuma végezte el a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) támogatásával. A Süddeutsche Zeitung szerint az adatszivárgás azt mutatja, hogy bűnözők számlákat nyithattak, illetve megtarthatták meglévő számláikat annak ellenére, hogy
A lapok által hivatkozott, névtelenséget kérő kiszivárogtató úgy fogalmazott, hogy a svájci banktitok szerinte erkölcstelen. „A pénzügyi titok ürügye mindössze egy fügelevél, hogy eltakarják ezzel a svájci bankok szégyenletes együttműködői szerepét az adócsalókkal” – mondta a forrás.
Február 14-én számolt be a Swissinfo című svájci hírportál arról, hogy a Credit Suisse vádlottként szerepel abban a perben, amelyben állítólag több millió eurót mosott tisztára az intézmény pénztárán keresztül egy bolgár kábítószer-kereskedő.
A pénzintézet azonban vehemensen tagadta állásfoglalásában a vádakat, azt írták: „a beszámoló… hiányos, pontatlan, illetve szelektív – szövegkörnyezetből kiragadott – információkon alapul, ami a bank üzleti tevékenysége részrehajló megítéléséhez vezet”.
„Vizsgálni fogjuk az ügyet, és szükség esetén további intézkedéseket teszünk” – tette hozzá a bank.
Az Európai Néppárt (EPP) viszont a történtek nyomán felszólította az Európai Bizottságot, sorolják át Svájcot azon országok közé, ahol magas a pénzmosási bűncselekmények kockázata. Markus Feber, a néppárt gazdasági koordinátora elmondta, ha a svájci bankokat érintő nyomozás arra enged következtetni, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak az ország pénzmosásellenes szabályaiban, Svájcot magas kockázatú területté kell minősíteni. Mint ismeretes,
Eddig még egyetlen európai ország sem szerepel rajta.
A lista összeállításáért felelős Európai Bizottság azonban egyelőre nem kívánta kommentálni az EPP kérését. Egy e-mailben adott válaszban mindössze annyit írtak, hogy Svájc jelen pillanatban eleget tesz valamennyi nemzetközi előírásnak a pénzügyi információk cseréje, illetve a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A brüsszeli testület egyik szóvivője jelezte ugyanakkor, a listát a múlt héten frissítették, és nem határoztak meg határ-
időt, hogy legközelebb mikor vizsgálják felül a helyzetet.
Politikai jelzésnek tartja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – javasolta az Európai Bizottságnak, hogy tegye feketelistára Svájcot. A politikus a Krónika megkeresésére kifejtette, nem valószínű, hogy a javaslatnak lesz a közeljövőben gyakorlati következménye, annál is inkább, hogy azt az EB sem kommentálta.
„Az EU és Svájc kapcsolata különben nagyon szoros, Svájc benne van az európai gazdasági övezetben, akárcsak Norvégia és Liechtenstein, viszont az elmúlt időszakban voltak feszültségek, mert Svájc csak bizonyos mértékben hajlandó alkalmazni a szabad munkaerő-áramlás szabályát. Ugyanez a konfliktus vezetett a Brexithez.
– magyarázta az erdélyi politikus.
Hozzátette: a Credit Suisse kiszivárgott adatai között az oknyomozó újságírók felfedeztek olyan számlatulajdonosokat, akik különféle szankciólistákon szerepelnek. „Éles helyzetekben, mint jelenleg Oroszország kapcsán nemcsak intézmények, hanem személyek is felkerülnek a feketelistára. Hasonló volt a helyzet tavaly, amikor az Európai Unió szankciókat rendelt el kínai tisztségviselők ellen a muszlim ujgur kisebbség tagjaival szembeni tömeges jogsértések miatt. Tehát,
– részletezte Winkler Gyula.
Emlékeztetett, az Unión belül működik a banki unió, amely többek között a magánszemélyek bankbetéteinek a garanciáját is szavatolja 100 ezer euróig, és azok az országok is csatlakoztak, melyek még nem vezették be az eurót. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a letétbe helyezett pénzösszegek forrásával el kell számolni, a szabályok között vannak az átláthatósági és elszámolhatósági elvárások is.
ez egy elővigyázatossági követelmény, jegyezte meg az EP-képviselő.
„Az átláthatóság és az adatközlés kötelezettsége egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban” – mutatott rá Winkler Gyula. Hangsúlyozta, a kereskedelmi kapcsolatok nagyon fontosak, ám az Unió nemcsak érdekszövetség, hanem értékszövetség is. Meglátásban felvetődik a kérdés, hogy mennyire etikus Kínával kereskedni, ha nem hajlandó véget vetni az ujgur elnyomásnak. „Ezek a tényezők egyre fontosabbak, a vita egyre éleződik, és amikor az értékrendről van szó, nem kell feltétlenül csak a harmadik világbeli országokra gondolni, hiszen Európán belül is vannak gondok, melyekről őszintén beszélni kell” – szögezte le a politikus, aki szerint
„Ez ugyan képlékeny fogalom, nemcsak a pénzmosásra vonatkozik, hanem azokra az esetekre is, amikor az alacsonyabb adók, az információközlés lazasága odavonzza a cégeket. Ha a beruházási feltételeket tekintjük, Hollandia, Ausztria, Luxembourg is megfelel az adóparadicsom fogalmának” – ecsetelte a politikus.
Példaként említette, hogy
– húzta alá az EP-képviselő. Véleménye szerint hasonló dilemmákat vet fel, hogy a globális technológiai vállalatok európai kirendeltségei Írországba vannak bejegyezve, ott adóznak, mert ott ajánlják számukra a legkedvezőbb feltételeket. Vagyis a Facebook a romániai bevételei után Írországban fizet adót, olyan mértékűt, amit kialkudott. „Ez is törvényes, de nem biztos, hogy nem kellene ezen változtatni” – fogalmazta meg Winkler Gyula. Arra is kitért, hogy az adómegegyezések nem mindig nyilvánosak, például Luxembourg kormányának van olyan hatásköre, hogy ilyen megegyezéseket aláírjon. „Ezért nem volt hiteles Jean-Claude Juncker, amikor az Európai Bizottság vezetőjeként a szabályok betartását szorgalmazta, mert pénzügyminiszterként rengeteg ilyen megegyezést írt alá. Ez egy folyamatos harc a nagyobb átláthatóságért” – összegezte Winkler Gyula.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Számos vitatott pontot tartalmaz az a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek következtében veszélybe kerülhet Romániában a használtruha-ipar.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Jelentős mértékben szigorodnak a növényvédő szerek használatára vonatkozó szabályok Romániában. A zöldségtermesztők ugyanakkor azt állítják, hogy többségük tevékenysége már most is megfelel az előírásoknak.
Ortodox húsvétkor mintegy 70%-os kihasználtságra számítanak a romániai szállodákban – jelentették ki az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselői.
A címkegyártással foglalkozó amerikai–kanadai CCL Avery felvásárolja a Hargita megyében bejegyzett autóalkatrészeket gyártó ALT Technologies Transylvania SRL-t – írja a Profit.ro a román Versenytanács közleménye alapján.
Az első negyedévben 128 419 személygépkocsit gyártottak Romániában – írja az Economedia.ro az ágazati vállalatokat tömörítő ACAROM közleménye alapján. Az idei termelés 5,4 százalékkal marad el a tavalyitól.
szóljon hozzá!