Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász
Fotó: Facebook
Nagy lehetőséghez jut Románia az uniós helyreállítási tervből származó uniós pénzek révén, de a beruházások befejezésére vállalt határidők valószínűtlen teljesítése, valamint a kormányválság miatti bizonytalanság komoly akadályt jelenthetnek. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kérdeztük az érkező eurómilliárdokról.
2021. október 04., 08:312021. október 04., 08:31
– Az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi tervről (PNRR) úgy beszélnek a politikusok, mint valami aranybányáról. Valóban pénzesőre számíthat Románia?
– Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen nagyon komoly pénzforrásról, jelentős mértékű összegről beszélünk, 29,2 milliárd euróról. Miközben mindenki összegről beszél, fontos tudni, hogy ennek a fele, 14,2 milliárd a támogatás, a pénz másik része alacsony kamatlábú hitelek formájában érhető el, tehát visszafizetendő.
Nagyon sok olyan beruházás és reform van, amelyek esetében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy azokat nem sikerül időben befejezni, ismerve a román állami közigazgatás bürokráciáját és a hasonló beruházások átlagos csúszási idejét.
– Mint ön is említette, az összeg fele kölcsön. Okos döntés-e ennek a felvétele, az ország eladósodásának növelése?
– Románia eladósodottsága bőven az európai uniós átlag alatt van. Ilyen értelemben ha az ország azért vesz fel hiteleket, mert azokból a gazdasági növekedéshez hosszú távon hozzájáruló beruházásokat akar megvalósítani, akkor ez nem feltétlenül téves út. Eddig Románia többnyire azért folyamodott hitelekhez – költségvetési és államháztartási hiányt okozva –, hogy a folyó költségeket kiegyenlítse. Ennek oka, hogy nagyon sok strukturális egyensúlytalanság volt és van most is a költségvetésben. Ebből az alapból csak beruházásokra és reformokra lehet költeni, ezeket a pénzeket nem lehet folyó költségekre, így például közalkalmazottak fizetésére fordítani.
Fotó: Rab Zoltán
– Feltételekhez, határidőhöz kötött a pénz folyósítása. Melyek azok a nagy beruházások, amelyek teljesítésébe belebukhat Románia?
– Csak egy párat említenék ezekből. A forrásokból mintegy 450 kilométernyi autópálya megépítését tudják finanszírozni.
Vállalták továbbá, hogy 2024-ig felépítenek egy új kórházat. Aztán azt is, hogy építenek, illetve energetikailag hatékonnyá tesznek kétezer épületet és ezerötszáz tömbházat. Ez utóbbi például megvalósítható, hiszen itt szigetelésről van szó. Az ivóvízhálózatot bővítik 1600 kilométernyi távolságon – ez is jó esetben megvalósulhat. Az autópálya-beruházás a legdrágább ezek közül, s az erre vonatkozó ígéretet látom nehezen megvalósíthatónak. De része a beruházásoknak a Kolozsváron tervezett metró egy szakasza is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy 2026-ig nem lesz metró Kolozsváron.
Fotó: BBTE
– Mi történik abban az esetben, ha elmarad a finanszírozás, avagy vissza kell fizetni a pénzt?
– Az államháztartás ilyenkor úgy működik, hogy folyamatosan hiteleket vesz fel. Refinanszírozni fogják az érintett projekteket egy magasabb kamatú hitellel.
– A legújabb bukaresti kormányválság mennyiben befolyásolhatja ezeket a beruházásokat, reformokat?
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy a miniszterek és az államtitkárok rendkívül gyakran váltakoznak, gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset, olyan tényező, amely lelassítja a beruházások folyamatát. Valamilyen folytonosságra szükség lenne ahhoz, hogy legalább elkezdődhessenek a projektek. Ha a beruházást már elindították, akkor a projekt mögött álló államtitkárok cserélődése kisebb kárt okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!