Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász
Fotó: Facebook
Nagy lehetőséghez jut Románia az uniós helyreállítási tervből származó uniós pénzek révén, de a beruházások befejezésére vállalt határidők valószínűtlen teljesítése, valamint a kormányválság miatti bizonytalanság komoly akadályt jelenthetnek. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kérdeztük az érkező eurómilliárdokról.
2021. október 04., 08:312021. október 04., 08:31
– Az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi tervről (PNRR) úgy beszélnek a politikusok, mint valami aranybányáról. Valóban pénzesőre számíthat Románia?
– Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen nagyon komoly pénzforrásról, jelentős mértékű összegről beszélünk, 29,2 milliárd euróról. Miközben mindenki összegről beszél, fontos tudni, hogy ennek a fele, 14,2 milliárd a támogatás, a pénz másik része alacsony kamatlábú hitelek formájában érhető el, tehát visszafizetendő.
Nagyon sok olyan beruházás és reform van, amelyek esetében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy azokat nem sikerül időben befejezni, ismerve a román állami közigazgatás bürokráciáját és a hasonló beruházások átlagos csúszási idejét.
– Mint ön is említette, az összeg fele kölcsön. Okos döntés-e ennek a felvétele, az ország eladósodásának növelése?
– Románia eladósodottsága bőven az európai uniós átlag alatt van. Ilyen értelemben ha az ország azért vesz fel hiteleket, mert azokból a gazdasági növekedéshez hosszú távon hozzájáruló beruházásokat akar megvalósítani, akkor ez nem feltétlenül téves út. Eddig Románia többnyire azért folyamodott hitelekhez – költségvetési és államháztartási hiányt okozva –, hogy a folyó költségeket kiegyenlítse. Ennek oka, hogy nagyon sok strukturális egyensúlytalanság volt és van most is a költségvetésben. Ebből az alapból csak beruházásokra és reformokra lehet költeni, ezeket a pénzeket nem lehet folyó költségekre, így például közalkalmazottak fizetésére fordítani.
Fotó: Rab Zoltán
– Feltételekhez, határidőhöz kötött a pénz folyósítása. Melyek azok a nagy beruházások, amelyek teljesítésébe belebukhat Románia?
– Csak egy párat említenék ezekből. A forrásokból mintegy 450 kilométernyi autópálya megépítését tudják finanszírozni.
Vállalták továbbá, hogy 2024-ig felépítenek egy új kórházat. Aztán azt is, hogy építenek, illetve energetikailag hatékonnyá tesznek kétezer épületet és ezerötszáz tömbházat. Ez utóbbi például megvalósítható, hiszen itt szigetelésről van szó. Az ivóvízhálózatot bővítik 1600 kilométernyi távolságon – ez is jó esetben megvalósulhat. Az autópálya-beruházás a legdrágább ezek közül, s az erre vonatkozó ígéretet látom nehezen megvalósíthatónak. De része a beruházásoknak a Kolozsváron tervezett metró egy szakasza is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy 2026-ig nem lesz metró Kolozsváron.
Fotó: BBTE
– Mi történik abban az esetben, ha elmarad a finanszírozás, avagy vissza kell fizetni a pénzt?
– Az államháztartás ilyenkor úgy működik, hogy folyamatosan hiteleket vesz fel. Refinanszírozni fogják az érintett projekteket egy magasabb kamatú hitellel.
– A legújabb bukaresti kormányválság mennyiben befolyásolhatja ezeket a beruházásokat, reformokat?
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy a miniszterek és az államtitkárok rendkívül gyakran váltakoznak, gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset, olyan tényező, amely lelassítja a beruházások folyamatát. Valamilyen folytonosságra szükség lenne ahhoz, hogy legalább elkezdődhessenek a projektek. Ha a beruházást már elindították, akkor a projekt mögött álló államtitkárok cserélődése kisebb kárt okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!