Az ügyfelek az elmúlt időszakban minden hónapban kaptak tájékoztatást az új lehetőségekről és az árak alakulásáról
Fotó: Bálint Eszter
Erdélyben egyelőre nincs ok aggodalomra, nem kell áremelkedésre számítaniuk azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudták július elsejéig megkötni a szabadpiaci szerződést villanyáram-szolgáltatójukkal. A legtöbb itt élő fogyasztó otthonát „megvilágító” Electrica Furnizare ugyanis – korábbi bejelentésének megfelelően – augusztus végéig biztosítja a legkedvezőbb szabadpiaci ár és az egyetemes ár közötti különbségnek megfelelő árkedvezményt.
2021. július 06., 07:322021. július 06., 07:32
2021. szeptember 10., 12:072021. szeptember 10., 12:07
Pánikot keltett a lakosság körében a bejelentés, hogy július 1-től szolgáltatótól függően 3 és 13 százalék között drágul a villamos energia azok számára, akik még nem tértek át a szabadpiacra, tehát a január 1-jei árliberalizáció után nem kötöttek szolgáltatójukkal új szerződést. Ugyanakkor az erdélyi fogyasztók többségének – vagyis azoknak, akik az Electrica Furnizare kereskedőcégének az ügyfelei – egyelőre nincs okuk az aggodalomra, hiszen a szolgáltató még az év elején vállalta, hogy augusztus végéig kedvezményt biztosít az egyetemes szolgáltatói csomagra. Ami azt jelenti, hogy
A szolgáltató ezt a napokban újra megerősítette, tehát a kedvezmény valójában az egyetemes szolgáltatói ár és a szabadpiaci kedvező ajánlata közötti különbség. Így az erdélyi fogyasztók többségének még van szűk két hónapjuk arra, hogy kiválasszák a számukra legkedvezőbb ajánlatot, és megkössék a szabadpiaci szerződést. A többi fogyasztó már nincs ennyire jó helyzetben, mert július 1-jétől megváltoztak az egyetemes szolgáltatói árak, és a többi cégnél eddig tartott a január elején hat hónapra nyújtott kedvezmény.
„Május–június folyamán minden fogyasztónak, aki még nem tért át a szabadpiacra, a szolgáltatója a számlával együtt kiküldött egy tájékoztatót, ebben szerepel, hogy július 1-től milyen egyetemes áron számláznak” – emlékeztetett hétfőn megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Különben az áremelkedés mértékét nehéz meghatározni, mivel
Ennek az a magyarázata, hogy a számla végösszegében csak 47 százalék a villamos energia ára, az 53 százalékát a különböző egyéb költségek, illetékek és az áfa teszik ki, amelyek nem változtak, ezért az áram 3 és 13 százalék közötti drágulása a végösszegben 1 és 7 százalék közötti emelkedést eredményez.
Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nincs határidő, vagy bármilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy mikor kell megkötni a szabadpiaci szerződést.
Azoknak, akik az elmúlt időszakban szerződést kötöttek, nem kell tartaniuk a drágulástól, hiszen attól függően, milyen időtartamra kötöttek szerződést, addig az ár nem változik. Aki ezt már meglépte, megkötötte a szerződést, ismeri a jogait, a lehetőségeit, tudja, hol lehet érdeklődni, tájékozódni újabb, esetleg jobb ajánlatok iránt, bármikor köthet újabb szerződést, válthat szolgáltatót, részletezte a hatóság alelnöke.
Romániában 8,9 millió háztartás van, tehát ugyanennyi villamosenergia-fogyasztó. Nagy-Bege Zoltán becslése szerint a fogyasztók több mint fele megkötötte az új, szabadpiaci áron alapuló szerződést. Már a január 1-ei árliberalizáció előtt hárommillió ügyfél áttért a szabadpiacra, azóta havonta 200–250 ezer új szerződést kötnek, így a számuk most már meghaladja a 4,45 milliót.
Július 1-én ugyanakkor lejártak a földgázpiac egy évvel ezelőtti liberalizációja során megállapított szerződések és árak. Ez esetben sem kötötte meg mindenki a szabadpiaci szerződést, különösen, hogy tavaly ennek nem is volt tétje, hiszen a gazdaságnak a koronavírus-világjárvány miatti megtorpanása nyomán 2020-ban csökkent az ipari fogyasztás, és visszaesett a földgáz ára. Most viszont változott a helyzet, hiszen a nagykereskedelmi piacon folyamatosan emelkednek az árak.
A legtöbb fogyasztó esetében ennek a drágulásnak a nyáron még nincs nagy tétje, hiszen ebben az időszakban alacsony a fogyasztás, ám a fűtésszezon kezdetéig érdemes megkeresni a kedvező ajánlatot az ANRE ár-összehasonlítójában, és szerződést kötni, tanácsolja a hatóság alelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!