Az ügyfelek az elmúlt időszakban minden hónapban kaptak tájékoztatást az új lehetőségekről és az árak alakulásáról
Fotó: Bálint Eszter
Erdélyben egyelőre nincs ok aggodalomra, nem kell áremelkedésre számítaniuk azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudták július elsejéig megkötni a szabadpiaci szerződést villanyáram-szolgáltatójukkal. A legtöbb itt élő fogyasztó otthonát „megvilágító” Electrica Furnizare ugyanis – korábbi bejelentésének megfelelően – augusztus végéig biztosítja a legkedvezőbb szabadpiaci ár és az egyetemes ár közötti különbségnek megfelelő árkedvezményt.
2021. július 06., 07:322021. július 06., 07:32
2021. szeptember 10., 12:072021. szeptember 10., 12:07
Pánikot keltett a lakosság körében a bejelentés, hogy július 1-től szolgáltatótól függően 3 és 13 százalék között drágul a villamos energia azok számára, akik még nem tértek át a szabadpiacra, tehát a január 1-jei árliberalizáció után nem kötöttek szolgáltatójukkal új szerződést. Ugyanakkor az erdélyi fogyasztók többségének – vagyis azoknak, akik az Electrica Furnizare kereskedőcégének az ügyfelei – egyelőre nincs okuk az aggodalomra, hiszen a szolgáltató még az év elején vállalta, hogy augusztus végéig kedvezményt biztosít az egyetemes szolgáltatói csomagra. Ami azt jelenti, hogy
A szolgáltató ezt a napokban újra megerősítette, tehát a kedvezmény valójában az egyetemes szolgáltatói ár és a szabadpiaci kedvező ajánlata közötti különbség. Így az erdélyi fogyasztók többségének még van szűk két hónapjuk arra, hogy kiválasszák a számukra legkedvezőbb ajánlatot, és megkössék a szabadpiaci szerződést. A többi fogyasztó már nincs ennyire jó helyzetben, mert július 1-jétől megváltoztak az egyetemes szolgáltatói árak, és a többi cégnél eddig tartott a január elején hat hónapra nyújtott kedvezmény.
„Május–június folyamán minden fogyasztónak, aki még nem tért át a szabadpiacra, a szolgáltatója a számlával együtt kiküldött egy tájékoztatót, ebben szerepel, hogy július 1-től milyen egyetemes áron számláznak” – emlékeztetett hétfőn megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Különben az áremelkedés mértékét nehéz meghatározni, mivel
Ennek az a magyarázata, hogy a számla végösszegében csak 47 százalék a villamos energia ára, az 53 százalékát a különböző egyéb költségek, illetékek és az áfa teszik ki, amelyek nem változtak, ezért az áram 3 és 13 százalék közötti drágulása a végösszegben 1 és 7 százalék közötti emelkedést eredményez.
Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nincs határidő, vagy bármilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy mikor kell megkötni a szabadpiaci szerződést.
Azoknak, akik az elmúlt időszakban szerződést kötöttek, nem kell tartaniuk a drágulástól, hiszen attól függően, milyen időtartamra kötöttek szerződést, addig az ár nem változik. Aki ezt már meglépte, megkötötte a szerződést, ismeri a jogait, a lehetőségeit, tudja, hol lehet érdeklődni, tájékozódni újabb, esetleg jobb ajánlatok iránt, bármikor köthet újabb szerződést, válthat szolgáltatót, részletezte a hatóság alelnöke.
Romániában 8,9 millió háztartás van, tehát ugyanennyi villamosenergia-fogyasztó. Nagy-Bege Zoltán becslése szerint a fogyasztók több mint fele megkötötte az új, szabadpiaci áron alapuló szerződést. Már a január 1-ei árliberalizáció előtt hárommillió ügyfél áttért a szabadpiacra, azóta havonta 200–250 ezer új szerződést kötnek, így a számuk most már meghaladja a 4,45 milliót.
Július 1-én ugyanakkor lejártak a földgázpiac egy évvel ezelőtti liberalizációja során megállapított szerződések és árak. Ez esetben sem kötötte meg mindenki a szabadpiaci szerződést, különösen, hogy tavaly ennek nem is volt tétje, hiszen a gazdaságnak a koronavírus-világjárvány miatti megtorpanása nyomán 2020-ban csökkent az ipari fogyasztás, és visszaesett a földgáz ára. Most viszont változott a helyzet, hiszen a nagykereskedelmi piacon folyamatosan emelkednek az árak.
A legtöbb fogyasztó esetében ennek a drágulásnak a nyáron még nincs nagy tétje, hiszen ebben az időszakban alacsony a fogyasztás, ám a fűtésszezon kezdetéig érdemes megkeresni a kedvező ajánlatot az ANRE ár-összehasonlítójában, és szerződést kötni, tanácsolja a hatóság alelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!