
Nagy különbségek. A városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.
Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között a statisztikák szerint: míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez, Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el.
2019. március 23., 08:312019. március 23., 08:31
2019. március 23., 08:522019. március 23., 08:52
Nem kis munka vár az elkövetkező években vagy évtizedekben a romániai hatóságokra, amíg sikerül az egész országban kialakítaniuk a víz- és csatornahálózatot, a valóság ugyanis nem túl szívderítő. Igaz, hatalmas eltérés mutatkozik a fejlett és kevésbé fejlett, vagyis a magasabb és alacsonyabb életszínvonalú régiók között. Az erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat által nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,
Az Erdélystat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy valószínű: az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén, de mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemzésére szorítkoznak.
A statisztikai szolgálat rámutat, az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77 százalék) és szennyvízelvezetéshez (75 százalék), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében
Az országos kétharmados arányhoz képest ugyanakkor a Bukarest–Ilfov régióban 90 százalék fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya. Eközben a legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80 százalék fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből háromban (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40 százalékot sem.
Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62 százaléka ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51 százalék.
Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek viszont a városok és községek között mutatkoznak.
Mint az Erdélystat elemzésében is látható, Moldva és Havasalföld elmaradottságát is nagymértékben a régiók vidéki környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.
Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében a statisztikai szolgálat az erdélyi megyéket hat régióba sorolta: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.
Ebben a bontásban kiderül, hogy vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb, mint 70% százalékkal). A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz- és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61 százalékának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.
A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, a Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és a Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50 százalékot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%).
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
1 hozzászólás