Erdély élen jár, de szolid a kényelem – a vidéki lakások közel 40 százalékában nincs vezetékes víz és csatornázás Romániában

Krónika 2019. március 23., 08:31 utolsó módosítás: 2019. március 23., 08:52

Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között a statisztikák szerint: míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez, Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el.

Nagy különbségek. A városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.

Nem kis munka vár az elkövetkező években vagy évtizedekben a romániai hatóságokra, amíg sikerül az egész országban kialakítaniuk a víz- és csatornahálózatot, a valóság ugyanis nem túl szívderítő. Igaz, hatalmas eltérés mutatkozik a fejlett és kevésbé fejlett, vagyis a magasabb és alacsonyabb életszínvonalú régiók között. Az erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat által nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,

a közel 7,5 millió romániai lakás kétharmada (67 százaléka) volt ellátva vezetékes vízzel és 65 százaléka szennyvízelvezetéssel a 2011-es népszámlálás alapján.

Az Erdélystat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy valószínű: az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén, de mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemzésére szorítkoznak.

Hatalmas eltérések

A statisztikai szolgálat rámutat, az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77 százalék) és szennyvízelvezetéshez (75 százalék), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében

az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett. A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. 

Az országos kétharmados arányhoz képest ugyanakkor a Bukarest–Ilfov régióban 90 százalék fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya. Eközben a legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80 százalék fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből háromban (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40 százalékot sem.

Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62 százaléka ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51 százalék.

Vidéken állnak nagyon csehül

Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek viszont a városok és községek között mutatkoznak. 

A vezetékes vízhez való hozzáférés tekintetében a városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.

Mint az Erdélystat elemzésében is látható, Moldva és Havasalföld elmaradottságát is nagymértékben a régiók vidéki környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.

Eltérések az erdélyi
régiók között is

Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében a statisztikai szolgálat az erdélyi megyéket hat régióba sorolta: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba. 
Ebben a bontásban kiderül, hogy vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb, mint 70% százalékkal). A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz- és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61 százalékának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.

A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, a Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és a Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50 százalékot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%). 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat