Nagy különbségek. A városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.
Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között a statisztikák szerint: míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez, Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el.
2019. március 23., 08:312019. március 23., 08:31
2019. március 23., 08:522019. március 23., 08:52
Nem kis munka vár az elkövetkező években vagy évtizedekben a romániai hatóságokra, amíg sikerül az egész országban kialakítaniuk a víz- és csatornahálózatot, a valóság ugyanis nem túl szívderítő. Igaz, hatalmas eltérés mutatkozik a fejlett és kevésbé fejlett, vagyis a magasabb és alacsonyabb életszínvonalú régiók között. Az erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat által nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,
Az Erdélystat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy valószínű: az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén, de mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemzésére szorítkoznak.
A statisztikai szolgálat rámutat, az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77 százalék) és szennyvízelvezetéshez (75 százalék), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében
Az országos kétharmados arányhoz képest ugyanakkor a Bukarest–Ilfov régióban 90 százalék fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya. Eközben a legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80 százalék fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből háromban (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40 százalékot sem.
Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62 százaléka ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51 százalék.
Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek viszont a városok és községek között mutatkoznak.
Mint az Erdélystat elemzésében is látható, Moldva és Havasalföld elmaradottságát is nagymértékben a régiók vidéki környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.
Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében a statisztikai szolgálat az erdélyi megyéket hat régióba sorolta: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.
Ebben a bontásban kiderül, hogy vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb, mint 70% százalékkal). A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz- és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61 százalékának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.
A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, a Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és a Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50 százalékot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás