
Nagy különbségek. A városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.
Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között a statisztikák szerint: míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez, Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el.
2019. március 23., 08:312019. március 23., 08:31
2019. március 23., 08:522019. március 23., 08:52
Nem kis munka vár az elkövetkező években vagy évtizedekben a romániai hatóságokra, amíg sikerül az egész országban kialakítaniuk a víz- és csatornahálózatot, a valóság ugyanis nem túl szívderítő. Igaz, hatalmas eltérés mutatkozik a fejlett és kevésbé fejlett, vagyis a magasabb és alacsonyabb életszínvonalú régiók között. Az erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat által nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,
Az Erdélystat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy valószínű: az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén, de mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemzésére szorítkoznak.
A statisztikai szolgálat rámutat, az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77 százalék) és szennyvízelvezetéshez (75 százalék), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében
Az országos kétharmados arányhoz képest ugyanakkor a Bukarest–Ilfov régióban 90 százalék fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya. Eközben a legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80 százalék fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből háromban (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40 százalékot sem.
Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62 százaléka ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51 százalék.
Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek viszont a városok és községek között mutatkoznak.
Mint az Erdélystat elemzésében is látható, Moldva és Havasalföld elmaradottságát is nagymértékben a régiók vidéki környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.
Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében a statisztikai szolgálat az erdélyi megyéket hat régióba sorolta: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.
Ebben a bontásban kiderül, hogy vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb, mint 70% százalékkal). A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz- és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61 százalékának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.
A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, a Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és a Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50 százalékot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%).
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
1 hozzászólás