Épülhet a brassói utasterminál – Egyenesbe fordult a Cenk alatti város Székelyföldet is kiszolgáló légikikötőjének kivitelezése

Mintegy 150 millió lejből épül fel a háromszintes, 12 ezer négyzetméteres brassói utasterminál

Fotó: Brassó megyei tanács

Várhatóan jövő nyárra megépül a brassói nemzetközi repülőtér utasterminálja, miután aláírták az erről szóló kivitelezési szerződést. A tervek szerint csúcsforgalom idején egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehet majd zökkenőmentesen kiszolgálni a leendő létesítménynél.

Bíró Blanka

2019. augusztus 23., 19:112019. augusztus 23., 19:11

2019. augusztus 24., 10:592019. augusztus 24., 10:59

Aláírták a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának kivitelezési szerződését – adta hírül közösségi oldalán Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke. Az önkormányzat vezetője szerint sikerült minden akadályt leküzdeni, ennek megfelelően kezdődhet a tervezés és az építés. A brassói közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint a szerződés értéke 145,58 millió lej áfával együtt.

A most már végleges nyertesnek számító Bog’Art Kft., az UTI Grup és az UTI Facility Management Rt. cégekből álló konzorcium

a szerződésben vállalta, hogy tizenkét hónap alatt elkészül a munkálatokkal, tehát jövő nyárra megépül a terminál.

A kivitelezőnek három hónap alatt kell elkészítenie a terveket, beszereznie a szükséges engedélyeket, majd további kilenc hónap alatt végrehajtania a tulajdonképpeni építkezést, és beszerelje a berendezéseket, hálózatokat. A Cenk alatti város légikikötőjének utasterminálja háromszintes lesz, a teljes felülete közel 12 ezer négyzetméter, és a neves brassói építész, Dorin Ștefan tervei alapján készül.

A kivitelezők szerint az ütemterv betartásának egyetlen akadálya a kedvezőtlen időjárás lehet.

Dorin Ștefan építész egyébként az utasterminál látványtervének két változatát is elkészítette, az első az erdélyi gótikus építészetre jellemző csúcsívekből és az első vidombáki repülőgyár 1930-ban épült, ipartörténeti jelentőségű csarnokának szintén íves boltozatából inspirálódott. Végül a brassói önkormányzat a második, egyszerűbb változat mellett tette le a voksát, mert az anyagi megfontolások bizonyultak döntőnek, a gótikus ívekről való lemondással ugyanis mintegy tízmillió eurót spóroltak. A rendszert úgy tervezik, hogy csúcsforgalom esetén egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehessen zökkenőmentesen kiszolgálni, valamint az is szempont volt, hogy a terminál utólag bővíthető. Adrian Veştea megyei tanácselnök közölte, ha az utasterminál megépül, tulajdonképpen 90 százalékban a teljes beruházás kész lesz, ugyanakkor a napokban a bekötőutak és vezérlőrendszerek megvalósítására is kiírták a közbeszerzést.

Az ütemterv szerint a légikikötőt jövő év végéig építenék meg, és 2021 elején már fel kellene szálljanak az első járatok Brassóból.

A tanulmányok szerint a brassói reptér működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a három környező megye lakói ez alatt 140 évnyi autóutat, és 5,6 millió euró értékű üzemanyagot spórolnak meg. Első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Szakértők kiszámolták, mit jelent Brassó, Kovászna és Hargita megyének a repülőtér megépítése: jelenleg a térségből a legközelebbi repterekhez átlag háromórás autóút vezet, ez azonban lecsökkenne átlagosan egy órára. A légikikötő megépítésének rengeteg támogatója, de több ellenzője, kerékkötője is volt az évek során. Miközben Brassó megyében és Székelyföldön úgy látják, a reptér megépülése egyik fontos eleme lehet a gazdasági fellendülésnek, Bukarestben megkérdőjelezik a létjogosultságát.