Mintegy 150 millió lejből épül fel a háromszintes, 12 ezer négyzetméteres brassói utasterminál
Fotó: Brassó megyei tanács
Várhatóan jövő nyárra megépül a brassói nemzetközi repülőtér utasterminálja, miután aláírták az erről szóló kivitelezési szerződést. A tervek szerint csúcsforgalom idején egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehet majd zökkenőmentesen kiszolgálni a leendő létesítménynél.
2019. augusztus 23., 19:112019. augusztus 23., 19:11
2019. augusztus 24., 10:592019. augusztus 24., 10:59
Aláírták a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának kivitelezési szerződését – adta hírül közösségi oldalán Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke. Az önkormányzat vezetője szerint sikerült minden akadályt leküzdeni, ennek megfelelően kezdődhet a tervezés és az építés. A brassói közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint a szerződés értéke 145,58 millió lej áfával együtt.
A most már végleges nyertesnek számító Bog’Art Kft., az UTI Grup és az UTI Facility Management Rt. cégekből álló konzorcium
A kivitelezőnek három hónap alatt kell elkészítenie a terveket, beszereznie a szükséges engedélyeket, majd további kilenc hónap alatt végrehajtania a tulajdonképpeni építkezést, és beszerelje a berendezéseket, hálózatokat. A Cenk alatti város légikikötőjének utasterminálja háromszintes lesz, a teljes felülete közel 12 ezer négyzetméter, és a neves brassói építész, Dorin Ștefan tervei alapján készül.
Dorin Ștefan építész egyébként az utasterminál látványtervének két változatát is elkészítette, az első az erdélyi gótikus építészetre jellemző csúcsívekből és az első vidombáki repülőgyár 1930-ban épült, ipartörténeti jelentőségű csarnokának szintén íves boltozatából inspirálódott. Végül a brassói önkormányzat a második, egyszerűbb változat mellett tette le a voksát, mert az anyagi megfontolások bizonyultak döntőnek, a gótikus ívekről való lemondással ugyanis mintegy tízmillió eurót spóroltak. A rendszert úgy tervezik, hogy csúcsforgalom esetén egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehessen zökkenőmentesen kiszolgálni, valamint az is szempont volt, hogy a terminál utólag bővíthető. Adrian Veştea megyei tanácselnök közölte, ha az utasterminál megépül, tulajdonképpen 90 százalékban a teljes beruházás kész lesz, ugyanakkor a napokban a bekötőutak és vezérlőrendszerek megvalósítására is kiírták a közbeszerzést.
A tanulmányok szerint a brassói reptér működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a három környező megye lakói ez alatt 140 évnyi autóutat, és 5,6 millió euró értékű üzemanyagot spórolnak meg. Első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Szakértők kiszámolták, mit jelent Brassó, Kovászna és Hargita megyének a repülőtér megépítése: jelenleg a térségből a legközelebbi repterekhez átlag háromórás autóút vezet, ez azonban lecsökkenne átlagosan egy órára. A légikikötő megépítésének rengeteg támogatója, de több ellenzője, kerékkötője is volt az évek során. Miközben Brassó megyében és Székelyföldön úgy látják, a reptér megépülése egyik fontos eleme lehet a gazdasági fellendülésnek, Bukarestben megkérdőjelezik a létjogosultságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!