2010. július 09., 10:572010. július 09., 10:57
A képviselők négy hónappal ezelőtt elutasították az úgynevezett SWIFT-megállapodás korábbi szövegét, mivel úgy vélték, az nem garantálja megfelelően az európai polgárok adatainak védelmét. Az időközben a szövegbe került biztosítékok mellett a képviselők elérték azt, hogy a második fél évben elkezdődik az európai adatfeldolgozó rendszer kiépítése, ami feleslegessé teszi majd, hogy szűrés nélkül, tömegesen adjanak át adatokat az Egyesült Államok hatóságainak. A most megszavazott megállapodás augusztus 1-jén léphet hatályba.
A képviselők egyébként most az egyezmény megszavazásának fejében elérték, hogy amerikai mintára az EU is elkezdi felállítani a terrorizmus finanszírozását nyomon követő saját programját. Amennyiben ez megtörténik, az Unió területén is ellenőrizni lehet majd az adatokat, és így csak a terrorizmushoz valóban köthető információkat továbbítják majd az amerikai hatóságoknak. Az új egyezménybe bekerült az is, hogy az uniós rendőri koordinációs szervezetnek, az Europolnak joga lesz az Egyesült Államok felé irányuló adatátadások leállítására. Az Europolnak az amerikai hatóságok minden kérését meg kell vizsgálnia, s csak a terror elleni harc szempontjából indokolható, szükséges minimális adatmennyiséget szabad majd átengednie.
A megállapodás szövege szerint független nyomozókból álló testületet is felruháznak azzal a joggal, hogy beavatkozzon, ha az adott amerikai kérést nem tartják indokoltnak. Az egyezmény tiltja az adatok algoritmikus vagy automatikus szűrését, a kereséseknek a meglévő, a terrorizmussal kapcsolatos információkon kell alapulniuk. Az európai polgárok mindazokat a jogorvoslati eljárásokat igénybe vehetik majd, amelyekhez az Európában tárolt adatok esetén is folyamodhatnának. Az adatokat ugyanakkor csak a vizsgálat idejére lehet megőrizni.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.