
Katasztrofálisnak nevezte Dan Șovának a kormányban kifejtett tevékenységét a Hotnews hírportál, a Mediafax hírügynökség összeállítása is hasonló fényben tünteti fel a szociáldemokrata párti (PSD) politikust, aki tizennyolc hónapig a romániai autópálya-építésekért felelt, az elmúlt öt hónapban pedig a közlekedési tárca élén állt.
2014. június 25., 16:382014. június 25., 16:38
2014. június 25., 20:062014. június 25., 20:06
Mint ismeretes, utóbbi tisztségéről kedden mondott le arra hivatkozva, hogy a következő négy hónapban az év végi elnökválasztási kampányra akar összpontosítani.
Idén nem is készül el sztrádaszakasz?
Ugyan 2012 májusától a Ponta-kabinet 242 kilométernyi autópályát avatott, valamennyi munkálat még a demokrata-liberális párti (PDL) Anca Boagiu és Alexandru Nazare idején kezdődött el.
Ioan Rus válthatja Şovát
Amint az várható volt, Victor Ponta Ioan Rust javasolta a közlekedési miniszteri tisztségbe, amely kedden üresedett meg. A minisz-terelnök a bukaresti Henri Coandă repülőtéren nyilatkozott a sajtónak kedden este. Bejelentette, hogy a kolozsvári szociáldemokrata párti politikust javasolja közlekedési miniszternek, és ezzel az erdélyi embereknek üzen, hogy biztosak legyenek, a kormány valamennyi erdélyi közberuházást megvalósít. Mint ismeretes, Rus az elakadt észak-erdélyi autópálya megépítésének egyik kezdeményezője és támogatója.
Eközben a Hotnews szerint fennáll annak a veszélye, hogy az idei év folyamán egyetlen kilométernyi sztrádát se sikerüljön átadni a forgalomnak.
Szerintük ugyanis a Szászváros–Nagyszeben-autópálya harmadik szakaszának a 22 kilométere vagy a Nagylak–Arad sztráda első szakaszának szintén 22 kilométere ugyan elkészülhet idén, azonban nem zárják ki, hogy problémák merülnek fel menet közben.
Előbbi esetében megkéshetnek a kivitelezéssel, ami a múltban is előfordult fordult már, utóbbi átadása a forgalomnak pedig azért húzódhat el, mivel nem terveztek lehajtót, az csak a második szakasz terveiben szerepel, amire még alig írták ki a versenytárgyalást.
Nagyszabású tervek
Pedig Dan Șova nagyszabású tervekkel rukkolt elő mandátuma elején. Mint hangoztatta, 2020-ra Romániában 2440 kilométer autópálya lesz, ami közel 1800 kilométert jelentene pluszban a jelenlegi 650 kilométerhez képest. A szavakat azonban nem követték a tettek, hiszen még a kormány köreiben egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő Brassó–Comarnic sztráda kivitelezési szerződését sem sikerült aláírni.
Veszélyben az EU-források
Az ország rendelkezésére álló európai uniós források lehívásával is jelentős gondok vannak – emlékeztetett a hírportál. Mint ismeretes, az előző költségvetési ciklusból megmaradt mintegy 3 milliárd eurót 2015 végéig lehet lehívni, amennyiben ez nem sikerül, a román államnak saját forrásokból kell finanszíroznia a már elkezdett projekteket. Eközben idén az első öt hónapban a pénzösszeg alig 5 százalékát sikerült megszerezni.
Vitatott menedzsercserék
Dan Șova miniszterségének egy másik nagyon vitatott kérdése a közlekedési minisztérium alárendeltségébe tartozó állami vállalatoknál – egyebek mellett a Román Vasúttársaság teherszállító ágazata (CFR Marfă), Bukaresti Repülőterek Rt., Tarom – kieszközölt menedzsercserék jogossága.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérésére neveztek ki a magánszférából érkező menedzsereket a veszteséges állami vállalatok élére, abban bízva, hogy ezáltal hatékonyabbá tudják tenni azok tevékenységét.
Șova különböző okokra hivatkozva cserélt le több vezetőt is, majd azt kérte az IMF-től, hogy a közlekedési tárcához tartozó vállalatok közül néhány esetében ne legyen kötelező a magánszférából érkező menedzsment. Döntését azzal próbálta indokolni, hogy voltak esetek, amikor ezek a vezetők nem tartották tiszteletben az igazgatótanács döntéseit, azonban a nemzetközi hitelezők válasza elutasító volt.
Vannak még gondok
Az igazságszolgáltatás adhat majd választ a Mediafax összesítése szerint még számos kérdésre. Ilyen a vasúttársaság turisztikai vállalata – amely egyébként csődeljárás alatt áll – tulajdonában levő hotelek sorsa, ami kapcsán Şova áprilisban úgy nyilatkozott, hogy ügyészséghez fordul a helyzet tisztázása érdekében.
De ott van a CFR Marfă privatizációjára jelentkező Grup Feroviar Român magán vasúttársaság esete is. A távozó tárcavezető két hónapja azt mondta, ügyészséghez fordul a Raiffeisen Bank által a GFR számára a vasúttársaság teherszállító ágazatának a privatizációjában való részvételéhez kibocsátott 10 millió eurós garancialevél ügyében.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!