2011. április 19., 08:352011. április 19., 08:35
A tanácskozáson felröppentett értesülést Jeórjiosz Papakonsztantinou görög pénzügyminiszter határozottan cáfolta, amit nyilatkozataikban igyekeztek megerősíteni az EU, a többi európai állam, valamint az IMF képviselői. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy fogalmazott: múlt heti szavait arról, hogy „további lépéseket” kell tenni a görög adósságállománnyal kapcsolatban „tévesen értelmezték”. Az IMF illetékesei szerint Athén gazdaságpolitikája továbbra is az eredeti IMF-program keretein belül működik.
A csütörtöktől vasárnapig tartó washingtoni tanácskozássorozat a legerősebb gazdaságokat tömörítő G20-csoport pénzügyminisztereinek találkozójával kezdődött. A húszak megállapodtak, hogy folytatják a nemzetgazdasági politikák megfigyelésére irányuló, átfogó mechanizmus kidolgozását annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a 2007–2009-es pénzügyi válság. Ennek értelmében az IMF nem kötelező megoldási javaslatokat terjeszthet a gazdasági nagyhatalmak elé. A G20-csoport soros elnöke, Franciaország azt szeretné, ha a rendszert a novemberi cannes-i csúcsra teljes egészében kidolgoznák. A közgyűlésen az Egyesült Államokat számos bírálat érte a tetemes államadósság és az államháztartási hiány miatt. Az amerikai kormány képviselői válaszul elmondták, hogy csökkentették a szövetségi kiadásokat, amelyeket a következő, októberben kezdődő pénzügyi évben további takarékossági intézkedések fognak követni. Washington ismételten sürgette, hogy Peking hagyja emelkedni valutájának mesterségesen alacsonyan tartott árfolyamát.
Támogatást kér Egyiptom
A tanácskozáson Egyiptom bejelentette, hogy 10 milliárd dolláros támogatásra lenne szüksége a donorok és a gazdag országok részéről, ugyanakkor ezzel kapcsolatban konkrét bejelentés nem hangzott el. Több vezető gazdaság képviselője jelezte, hogy hajlandó lenne a fejlesztési hitelezőkön keresztül támogatni az arab államokban végbemenő reformokat, de szerződésekről nem született nyilvános megállapodás. Az IMF bejelentette, hogy hajlandó lenne egy 35 milliárd dolláros hitelkeretet a térség olajimportáló országainak rendelkezésére bocsátani.
A tanácskozáson elhangzott átfogó értékelések – ahogyan már korábban is – megállapították, hogy a világgazdaság fejlődését, a válságból való kilábalás időszakát továbbra is az egyensúlyhiány jellemzi: míg a fejlett államokban a korábbi ütemű növekedési pályára való visszatérés vontatottan halad, az élénkülési szakaszt némi késéssel követő munkaerő-piaci mutatók továbbra is gyengék, a felzárkózó térségek – elsősorban Ázsia és Latin-Amerika – éppen a túl erős növekedésből fakadó gazdasági túlhevüléssel szembesülnek.
A megbeszélések keretében elhangzott: az élelmiszerárak most 36 százalékkal állnak magasabban, mint egy évvel ezelőtt, emelkedésük tavaly június óta újabb 44 millióval növelte világszerte a szegénységi küszöb – napi 1,25 dollár – alatt élők számát. Robert Zoellick, a Világbank elnöke szerint a G20-csoport vezető szerepet játszhat a probléma enyhítésében. A Világbank emellett új magatartási kódex bevezetésén dolgozik az exporttilalmat elrendelő országok számára, és kívánatosnak tartja az élelmiszer-tartalékok mennyiségére és minőségére vonatkozó globális információáramlás javítását is. Az élelmiszer-egyensúly javításával kapcsolatban tett világbanki intézkedések között a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elősegítése, a termelésbe vonható területek nagyságának növelése szerepel a szegény fejlődő országokban. Erre a Világbank évi 7 milliárd dollárt költ közvetlenül.
Az ázsiai országok fejlődéséről a tanácskozáson megállapították, hogy ezeket a gazdaságokat jelenleg elsősorban a túlhevülés és az infláció további növekedése fenyegeti. Tavaly a régió egésze 8 százalék felett növekedett, és az idei évre is csak kevéssel 7 százalék alatti ütem várható. Az IMF a túlhevülés elleni harcban elsősorban a makrogazdasági szigorítást javasolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!