Fotó: Pixabay
2021 augusztusában 3,87 százalékkal mintegy 1,82 millióra nőtt a kötelező lakásbiztosítási kötvények (PAD) száma Romániában 2020. augusztus 31-éhez viszonyítva, amikor az aktív kötvények száma 1,76 millióra rúgott – derül ki a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) által közzétett adatokból.
2021. szeptember 19., 16:162021. szeptember 19., 16:16
2020. december 31-én 1,75 millió volt az aktív kötvények száma.
Mint az Agerpres által idézett közlemény rámutat, az augusztus végi adatok szerint
Ugyanakkor a kötvények 95 százalékát A típusú épületekben (ezek struktúrája vasbetonból, fémvázból vagy fából épült, külső faluk kőből, égetett téglából, vagy bármilyen más anyagból áll melyet hő és/vagy vegyi kezeléssel állítottak elő) levő lakásokra, 5 százalékát pedig a B típusú (ezek külső fala égetés nélküli téglából, illetve bármilyen más anyagból áll melyet nem vetettek hő és/vagy vegyi kezelés alá) épületekben található lakásokra kötötték meg.
A sor végén Máramaros és Bukovina áll 3,15, illetve 3,40százalékkal.
Újra kell gondolni a kötelező lakásbiztosítások rendszerét a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint, miután jelen pillanatban nem vonzó a kötvény, a lakások alig 20 százaléka van biztosítva. Számonkérés nincs.
Mint ismeretes, a PAID 2010 júliusától bocsátja ki a kötelező lakásbiztosítási kötvényeket, amelyek a földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károkat fedezik. Az A típusú ingatlanok esetében a kötvény ára 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést jelentenek.
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatós
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!