
Módosítani akarja a kormány a vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységek tevékenységének ideiglenes felfüggesztését, illetve bírságolását lehetővé tevő rendelet.
2015. április 01., 14:212015. április 01., 14:21
Victor Ponta miniszterelnök kedd este bejelentette: az ideiglenes bezárás csak akkor lesz kötelező érvényű, ha a helyszínen 500 lejnél több vagy kevesebb készpénzt találnak, mint amennyi a számlákon szerepel.
Azok az egységek, ahol 300–500 lejes az eltérés, megúszhatják a bezárást abban az esetben, ha még aznap kifizetik bírságként a különbözeti összeg tízszeresét, míg azokra a cégekre, ahol a különbség nem éri el a 300 lejt, csak pénzbírságot róhatnak ki az ellenőrök.
A kormányfő szerint a módosításokat legkésőbb jövő héten elfogadják. Ponta úgy fogalmazott: a szabályok bevezetésére azért van szükség, hogy elkerüljék az adóellenőrök esetleges túlkapásait.
„Amennyiben egy kisvállalkozásnál például 400 lejjel több pénzt találnak, mint amennyi a számlákon szerepel, az illetékesek még aznap kifizethetnek bírságként 4000 lejt, és akkor nem kerül sor az ideiglenes bezárásra. Második alkalommal hasonló kihágás esetén már az összeg húszszorosa lesz a szankció, míg a harmadik szabályszegésnél azonnal bezárhatják ideiglenesen az egységet” – magyarázta a miniszterelnök.
Ponta arról is beszámolt, hogy azok a sajtóban megjelent információk, miszerint az ellenőrök 5 lejes eltérés miatt zártak be éttermeket, egyszerűen nem igazak. A kormányfő hozzátette: azt szeretné, ha az országos adóhatóság (ANAF) munkatársai „a továbbiakban is erősek maradnának”, hiszen elmondása szerint az elmúlt hetekben zajló kivizsgálások nyomán 25 százalékkal emelkedett azon cégek aránya, amelyek elektronikus pénztárgépet használnak.
Az ANAF hatáskörébe tartozó adócsalás elleni főigazgatóság (DGAF) elmúlt hetekben végzett munkáját eközben Klaus Johannis államfő is bírálta: szerinte az adóhatóság úgy viselkedik, mint egy inga, néha egyáltalán nem foglalkozik a problémákkal, máskor pedig olyan apróságokon időz el, amelyek figyelmet sem érdemelnek. Az államelnök szerint az újságíróknak arra kellene rákérdezniük az ANAF illetékeseinél, hogy szerintük egy ország működhet-e cégek nélkül?
„Románia az állandó reformok országa. Hol az egészségügyben, hol a tanügyben vezetünk be reformokat, aztán az adóhatóságot szervezzük át, és az adótörvénykönyvet módosítjuk. Sajnos mindeközben egyik szélsőségből a másikba esünk” – fogalmazott Johannis arra az újságírói kérdésre, hogy mit gondol a heves vitákat szült ellenőrző akcióról. Hozzátette: reméli, hogy a most zajló változások nyomán az ANAF végül „a normálishoz közeli állapotba kerül”.
Az államfő azt is kifejtette: szerint a kormánynak inkább olyan intézkedéseket kellene hoznia, amelyekkel a kis- és közepes vállalkozásokat további munkára ösztönzi, nem pedig a cégek bezárására kellene módszereket kidolgoznia.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!