Válaszúton. A lakosság számottevő része nem kapott még értesítést villanyáram-szolgáltatójától, hogy január elsejétől liberalizálják az energiapiacot
Fotó: Pinti Attila
Az energetikai minisztérium január 15-e után arról dönthet, hogy sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig a lakosság a versenypiacról kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlattal kecsegtető villanyáramszolgáltatót.
2021. január 01., 11:062021. január 01., 11:06
2021. szeptember 10., 12:152021. szeptember 10., 12:15
A határidő kitolásának lehetőségét Virgil Popescu energetikai miniszter vetette fel egy csütörtöki rádiós interjúban, miután – mint mondta –
Épp ellenkezőleg, azt szeretném, ha az emberek közvetlenül a versenypiacra kerülnének át, ami olcsóbb, és később, ha nem jutnak megállapodásra a szolgáltatókkal, ha nem történnek meg bizonyos dolgok, akkor legyenek az univerzális szolgáltatás piacán” – jelentette ki az energetikai tárca vezetője az RFI műsorában.
Ha a fogyasztók tudatosak, tájékozottak, élnek a jogaikkal, rá tudják venni a villamosenergia-szolgáltatókat, hogy az igényekhez mérten korrigálják áraikat – hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán.
„Nem hiszem, hogy megoldás lenne a liberalizáció elhalasztása hat hónappal, mivel hat hónap után ugyanaz lenne. Inkább meg tudjuk hosszabbítani a szolgáltatóválasztási határidőt, hogy ne csak január 31-éig lehessen szolgáltatót találni a versenypiacon” – lebegtette meg a hosszabbítás lehetőségét Virgil Popescu.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a határidő kitolásáról az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) hozhat döntést, de nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy közbelép a kormány.
A hatóságok nem tájékoztattak megfelelően, így a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudja, hogy 2021. január 1-től liberalizálják a villanyáram árát – olvasható az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI) közleményében.
– fogalmazott az energiaügyi tárcavezető. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy ha valakinek már szerződése van a versenypiacon, akkor őt nem érinti a piaci liberalizáció a szerződés érvényessége alatt, ám ha lejár, új szerződést kell kötnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!