
Fotó: Gecse Noémi
A hatóságok nem tájékoztattak megfelelően, így a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudja, hogy 2021. január 1-től liberalizálják a villanyáram árát – olvasható az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI) közleményében.
2020. december 12., 10:332020. december 12., 10:33
2021. szeptember 10., 12:152021. szeptember 10., 12:15
Szakértők szerint a szolgáltatók ugyanazokat a „praktikákat” vetik be, mint a nyáron a földgáz már bevezetett árliberalizációjakor:
Az egyesület figyelmeztet, hogy január 1-től csak szabadpiaci szerződések lesznek érvényben, bár 2020. július 1. és december 31. között a háztartási fogyasztók egy része a szabályozott piacról vásárolta az energiát. Ez azt jelenti, hogy januártól minden fogyasztó a saját igényei és az árajánlatok alapján választhat szolgáltatót.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elfogadott egy keretszabályozást, hogy segítse a fogyasztókat. Ebben kötelezettségeket írnak elő arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók tájékoztassák az árliberalizálásról a háztartási fogyasztókat: az információkat a számlához kell csatolniuk, de a saját honlapjukon, ügyfélszolgálati pontokon is népszerűsíteniük kell. Az AEI készített egy felmérést, és kiderült, hogy
A „nincs tudomásuk róla”, nem azt jelenti, hogy nem kaptak értesítést, de a fogyasztók általában úgy járnak el, hogy fogják a számlát, elmennek és kifizetik, ám nem olvassák el, hogy mit ír a 2., 3., vagy a 4. oldalon – hívják fel a figyelmet az egyesület szakértői. Kifejtik, a gázár-liberalizáció már felszínre hozta, hogy a borítékban elküldött tájékoztatás nem hatékony, mégis jóváhagyták ugyanazt a gyakorlatot az energiaár esetében is, holott a módszer a fogyasztók kárára van.
A hatóság 2020/171-es rendelete értelmében a szolgáltatók kötelesek az október 1. és december 1. közötti időszakban tájékoztatni a fogyasztókat az árliberalizálásról, majd decemberben, miután a hatóság jóváhagyta az elosztói díjszabást, közölniük kell egy általános árajánlatot.
– fogalmazzák meg az egyesület szakértői. Mivel a szabályzat szerint ha a fogyasztó nem köt új szerződést, az érvényben levőt automatikusan meghosszabbítják, így január 1-én a fogyasztók többsége a jelenlegi szolgáltatójánál marad – hívják fel a figyelmet a közleményben.

Miközben európai uniós viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás