Fotó: Gecse Noémi
A hatóságok nem tájékoztattak megfelelően, így a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudja, hogy 2021. január 1-től liberalizálják a villanyáram árát – olvasható az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI) közleményében.
2020. december 12., 10:332020. december 12., 10:33
2021. szeptember 10., 12:152021. szeptember 10., 12:15
Szakértők szerint a szolgáltatók ugyanazokat a „praktikákat” vetik be, mint a nyáron a földgáz már bevezetett árliberalizációjakor:
Az egyesület figyelmeztet, hogy január 1-től csak szabadpiaci szerződések lesznek érvényben, bár 2020. július 1. és december 31. között a háztartási fogyasztók egy része a szabályozott piacról vásárolta az energiát. Ez azt jelenti, hogy januártól minden fogyasztó a saját igényei és az árajánlatok alapján választhat szolgáltatót.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elfogadott egy keretszabályozást, hogy segítse a fogyasztókat. Ebben kötelezettségeket írnak elő arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók tájékoztassák az árliberalizálásról a háztartási fogyasztókat: az információkat a számlához kell csatolniuk, de a saját honlapjukon, ügyfélszolgálati pontokon is népszerűsíteniük kell. Az AEI készített egy felmérést, és kiderült, hogy
A „nincs tudomásuk róla”, nem azt jelenti, hogy nem kaptak értesítést, de a fogyasztók általában úgy járnak el, hogy fogják a számlát, elmennek és kifizetik, ám nem olvassák el, hogy mit ír a 2., 3., vagy a 4. oldalon – hívják fel a figyelmet az egyesület szakértői. Kifejtik, a gázár-liberalizáció már felszínre hozta, hogy a borítékban elküldött tájékoztatás nem hatékony, mégis jóváhagyták ugyanazt a gyakorlatot az energiaár esetében is, holott a módszer a fogyasztók kárára van.
A hatóság 2020/171-es rendelete értelmében a szolgáltatók kötelesek az október 1. és december 1. közötti időszakban tájékoztatni a fogyasztókat az árliberalizálásról, majd decemberben, miután a hatóság jóváhagyta az elosztói díjszabást, közölniük kell egy általános árajánlatot.
– fogalmazzák meg az egyesület szakértői. Mivel a szabályzat szerint ha a fogyasztó nem köt új szerződést, az érvényben levőt automatikusan meghosszabbítják, így január 1-én a fogyasztók többsége a jelenlegi szolgáltatójánál marad – hívják fel a figyelmet a közleményben.
Miközben európai uniós viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás