Fotó: Pixabay
Az ügyfélnek kell a középpontban állnia a versenypiaci körülmények között, nem pedig a szolgáltatónak – ezt az elvet hangsúlyozta hétfő esti televíziós nyilatkozatában Virgil Popescu energiaügyi miniszter a villanyárampiac liberalizációja témájában. Törvénymódosítást ígért.
2021. január 12., 08:102021. január 12., 08:10
2021. szeptember 10., 12:132021. szeptember 10., 12:13
„Nem küldök utcára 6 millió embert, hogy egy vagy két hónap alatt, bizonyos határidőig új szerződést kössön, hanem arra kötelezem a szolgáltatót, hogy a legjobb energiaárat biztosítsa, az ügyfél a legjobb ajánlatot kapja. Mi most alakítjuk ki a versenypiacot. Ha kigondoljuk, és megalkotjuk a market design-t akkor abból az alapvetésből indulunk ki, hogy ennek a piacnak a középpontjában álljon az ügyfél, ne a szolgáltató” – jelentette ki az energetikai tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában.
Mint részletezte, múlt csütörtökön egyeztettek a Versenytanács és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) illetékeseivel, és
– húzta alá Virgil Popescu. Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy
„A szolgáltatónak azt kell mondania, hogy ha nálam akarsz maradni, akkor van ez az ajánlat. Ha nem akarsz maradni, elmehetsz. Amennyiben időközben nem távozol, maradsz azzal az ajánlattal. Így kell eljárni, ne nekem kelljen keresgélnem, amíg megtalálom, a saját szolgáltatóm legjobb ajánlatát, hogy ne a legdrágábbat kapjam. Ebben az alapelvben egyetértettünk az ANRE-vel és a Versenytanáccsal” – mutatott rá a miniszter.
Nagy-Bege Zoltánnal, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) az energiapiaci liberalizáció során felmerült gondokról és a szerződéskötés folyamatáról beszélgettünk.
Az energetikai minisztérium január 15-e után arról dönthet, hogy sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig a lakosság a versenypiacról kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlattal kecsegtető villanyáram-szolgáltatót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!