
2010. május 31., 10:122010. május 31., 10:12
A miniszterelnök megszólalásában többnyire megismételte, összefoglalta korábbi bejelentéseit, mintegy tájékoztatva a prefektusokat, hogy milyen intézkedésekre kényszerül a kormány a költségvetési megszorítások keretében. Mint hangsúlyozta, a két felmerülő lehetőség – az adóemelés és a kiadások csökkentése – közül a kormány az utóbbit választotta – 25 százalékkal csökkentette a béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat, a gyermeknevelési pótlékot, illetve a szociális juttatások egy részét –, mivel ezek által csökkenteni lehet a strukturális hiányt, s egy időben lehetőséget teremt arra, hogy pénzösszegeket különítsenek el a magánszféra számára, elindítva ezáltal a gazdasági fellendülést. Boc ugyanakkor leszögezte, hogy a megszorítások csak ideiglenesek, december 31-éig érvényesek.
A kormányfő ismételten úgy vélekedett, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért a Tăriceanu-kormány tehető felelőssé, amely 2007–2008-ban „mérgezett ajándékokat” adott a lakosságnak a bérek, nyugdíjak emelésével, ezeket ugyanis nem tették lehetővé a munkatermelékenységi mutatók. „Még amit megtermelünk, azt is rosszul osztja be a költségvetés, ez az elmúlt 20 év Romániájának problémája” – hangoztatta Boc.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszámolt, hogy olyan információk jutottak el hozzá, hogy egyes önkormányzatok a napokban 25 százalékos béremelésről hoztak határozatot, hogy a csökkentés nyomán a jelenlegi szinten maradhassanak a bérek. Éppen ezért a kormányfő azt kérte a prefektusoktól, hogy támadják meg a közigazgatósági bíróságon az ilyen jellegű határozatokat.
A területi kormánymegbízottakat egyúttal arra is kérte, hogy kezeljék prioritásként a beruházásokat, mivel – mint hangoztatta – az idei év első harmadában 13 százalékkal ugrottak meg a különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások. Eközben – példálózott – a minisztériumoknak és a központi közigazgatási intézményeknek sikerült ezeket a kiadásokat 3 százalékkal csökkenteniük.
| Nem indokolható a nemzetbiztonságra való hivatkozással a kormány megszorító intézkedéseinek elfogadása – reagált szombati közleményében a romániai bírákat és ügyészeket tömörítő szervezet Emil Boc kormányfő azon kijelentésére, hogy a megszorító csomag elfogadásának szükségességét az alkotmány nemzetbiztonsági érdekeket rögzítő 53. cikkelye alapján kívánják megindokolni. Érvelésükben rámutatnak: az intézkedés nem érinti az egész nemzetet, csupán egy részét, hiszen csupán a közalkalmazottakra és a nyugdíjasokra vonatkoznak a megszorítások. Leszögezik: a kormány ezen tervezett lépése a jogállam iránti megvetést jelzi. Álláspontjuk szerint a nyugdíjak csökkentése alkotmányellenes, ráadásul a 15 százalékosra tervezett megvonás valójában 30 százalékos lesz, miután a kabinet az illetmény kiszámításának alapját képező nyugdíjpont értékét is csökkenteni kívánja. Balogh Levente |
A videokonferencián részt vett Elena Udrea fejlesztési miniszter is, aki a prefektusokkal folytatott beszélgetésben az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások eladásának felgyorsítását sürgette. Mint részletezte, az új beruházások kieszközöléséhez elengedhetetlen, hogy ezek a pénzek befolyjanak az államkasszába, a polgármesteri hivatalok azonban sok esetben visszautasítják az ANL-lakások értékesítését. Szerinte ennek fő oka, hogy a lakók által fizetett albérleti díj jelenleg a települések büdzséjébe folyik be. Udrea azonban leszögezte, a lakrészek eladása esetén a helyi önkormányzatokat gazdagítanák a lakástulajdonosok által fizetett adók, illetékek is.
A munkaügyi felügyelőségek, illetve a szociális segélyeket kezelő igazgatóságok támogatását kérte eközben tegnap a prefektusoktól Mihail Şeitan munkaügyi miniszter, hogy minél jobban meg lehessen szűrni, hogy kik azok, akik valóban jogosultak a garantált minimális jövedelemre, valamint a fogyatékkal élőknek szánt pénzösszegekre. „A hozzánk eljutott statisztikák szerint sok olyan dolog történik, amelyeket ellenőrizni kell, s vissza kell térnünk a norma-litásba – fogalmazott a szaktárcavezető. – Mercedesszel járó és villában élő személyeknek nem szabadna segélyekben részesülniük.”
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.