
2010. május 31., 10:122010. május 31., 10:12
A miniszterelnök megszólalásában többnyire megismételte, összefoglalta korábbi bejelentéseit, mintegy tájékoztatva a prefektusokat, hogy milyen intézkedésekre kényszerül a kormány a költségvetési megszorítások keretében. Mint hangsúlyozta, a két felmerülő lehetőség – az adóemelés és a kiadások csökkentése – közül a kormány az utóbbit választotta – 25 százalékkal csökkentette a béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat, a gyermeknevelési pótlékot, illetve a szociális juttatások egy részét –, mivel ezek által csökkenteni lehet a strukturális hiányt, s egy időben lehetőséget teremt arra, hogy pénzösszegeket különítsenek el a magánszféra számára, elindítva ezáltal a gazdasági fellendülést. Boc ugyanakkor leszögezte, hogy a megszorítások csak ideiglenesek, december 31-éig érvényesek.
A kormányfő ismételten úgy vélekedett, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért a Tăriceanu-kormány tehető felelőssé, amely 2007–2008-ban „mérgezett ajándékokat” adott a lakosságnak a bérek, nyugdíjak emelésével, ezeket ugyanis nem tették lehetővé a munkatermelékenységi mutatók. „Még amit megtermelünk, azt is rosszul osztja be a költségvetés, ez az elmúlt 20 év Romániájának problémája” – hangoztatta Boc.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszámolt, hogy olyan információk jutottak el hozzá, hogy egyes önkormányzatok a napokban 25 százalékos béremelésről hoztak határozatot, hogy a csökkentés nyomán a jelenlegi szinten maradhassanak a bérek. Éppen ezért a kormányfő azt kérte a prefektusoktól, hogy támadják meg a közigazgatósági bíróságon az ilyen jellegű határozatokat.
A területi kormánymegbízottakat egyúttal arra is kérte, hogy kezeljék prioritásként a beruházásokat, mivel – mint hangoztatta – az idei év első harmadában 13 százalékkal ugrottak meg a különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások. Eközben – példálózott – a minisztériumoknak és a központi közigazgatási intézményeknek sikerült ezeket a kiadásokat 3 százalékkal csökkenteniük.
| Nem indokolható a nemzetbiztonságra való hivatkozással a kormány megszorító intézkedéseinek elfogadása – reagált szombati közleményében a romániai bírákat és ügyészeket tömörítő szervezet Emil Boc kormányfő azon kijelentésére, hogy a megszorító csomag elfogadásának szükségességét az alkotmány nemzetbiztonsági érdekeket rögzítő 53. cikkelye alapján kívánják megindokolni. Érvelésükben rámutatnak: az intézkedés nem érinti az egész nemzetet, csupán egy részét, hiszen csupán a közalkalmazottakra és a nyugdíjasokra vonatkoznak a megszorítások. Leszögezik: a kormány ezen tervezett lépése a jogállam iránti megvetést jelzi. Álláspontjuk szerint a nyugdíjak csökkentése alkotmányellenes, ráadásul a 15 százalékosra tervezett megvonás valójában 30 százalékos lesz, miután a kabinet az illetmény kiszámításának alapját képező nyugdíjpont értékét is csökkenteni kívánja. Balogh Levente |
A videokonferencián részt vett Elena Udrea fejlesztési miniszter is, aki a prefektusokkal folytatott beszélgetésben az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások eladásának felgyorsítását sürgette. Mint részletezte, az új beruházások kieszközöléséhez elengedhetetlen, hogy ezek a pénzek befolyjanak az államkasszába, a polgármesteri hivatalok azonban sok esetben visszautasítják az ANL-lakások értékesítését. Szerinte ennek fő oka, hogy a lakók által fizetett albérleti díj jelenleg a települések büdzséjébe folyik be. Udrea azonban leszögezte, a lakrészek eladása esetén a helyi önkormányzatokat gazdagítanák a lakástulajdonosok által fizetett adók, illetékek is.
A munkaügyi felügyelőségek, illetve a szociális segélyeket kezelő igazgatóságok támogatását kérte eközben tegnap a prefektusoktól Mihail Şeitan munkaügyi miniszter, hogy minél jobban meg lehessen szűrni, hogy kik azok, akik valóban jogosultak a garantált minimális jövedelemre, valamint a fogyatékkal élőknek szánt pénzösszegekre. „A hozzánk eljutott statisztikák szerint sok olyan dolog történik, amelyeket ellenőrizni kell, s vissza kell térnünk a norma-litásba – fogalmazott a szaktárcavezető. – Mercedesszel járó és villában élő személyeknek nem szabadna segélyekben részesülniük.”
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.