Elviselné az EU egy állam távozását?

Elviselné az Európai Unió, ha az euróövezetből kiválna valamelyik tag – jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Mint újságírói kérdésre részletezte, ha a közös fizetőeszközt használó uniós országok egyike úgy döntene, hogy kilép az euróövezetből, illetve az EU-ból, akkor a „döntést sajnálattal tudomásul vennénk, és tiszteletben tartanánk”, hiszen az uniós integráció alapja a szabadság, a jogállamiság és a mentesség a diszkriminációtól.

2012. március 01., 08:482012. március 01., 08:48

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Schäuble egyébként alig néhány nap alatt már a második miniszter a német kormányban, aki hangosan gondolkodik az euróövezet taglétszámának esetleges csökkenéséről. Az első Hans-Peter Friedrich belügyminiszter volt, aki egy hétvégi interjúban kifejtette, hogy szerinte Görögország nagyobb eséllyel állhatna talpra és válhatna versenyképessé, ha az euróövezeten kívül próbálkozna ezzel.

Külön biztos a görögöknek?

Amennyiben pedig valamely euróövezeti állam valóban távozik az európai közösségből, az a gazdasági elemzők szerint mindenképp Görögország lesz. Ezt azonban úgy tűnik, hogy minden eszközzel próbálják az illetékesek megakadályozni, hiszen tegnap Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának (Eurogroup) vezetője egy lapinterjúban azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy külön uniós biztost kellene kinevezni a görögországi gazdaság szerkezetváltásának támogatására. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő úgy véli: a görög gazdaság igen kevéssé kapcsolódik össze az euróövezeti gazdasággal, szerkezete „össze sem hasonlítható a miénkkel”.

Ezt mutatja például az, hogy az athéni vezetésnek mostanáig nem sikerült kiaknázni a strukturális alapokból származó támogatás adta lehetőségeket. Ezért „nagyon támogatnám egy EU-biztos kinevezését, akinek feladata a görög gazdaság szerkezetváltásának támogatása lenne” – mondta Juncker a Die Welt című német lapban megjelent interjúban.

Az év elején egyébként német részről merült fel javaslat külön uniós biztos kinevezésére. A széles körben elutasításra talált berlini kezdeményezés szerint az új biztost a görög államháztartás felügyeletével kellene megbízni. Juncker erre utalva hangsúlyozta: nem a „megszorítási komisszár” intézményének létrehozását javasolja, hanem egy „újjáépítési biztos” kinevezését, aki összefogná az Európai Bizottság Görögországgal kapcsolatos valamennyi tevékenységét. Hozzátette: „kell valaki” a bizottságban, akihez Athén fordulhat, „aki segítséget tud ajánlani”, és közreműködik a görög gazdaságpolitika kialakításában. „Az nem elég, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek havonta egyszer áttekintik a helyzetet” – szögezte le Juncker.

Párhuzamosan működhet
az ESM és az EFSF

Az euróövezeti válságkezelési rendszer kapacitásának bővítéséről szóló vitával kapcsolatban az Eurogroup vezetője kifejtette: március végéig döntés születik arról, hogy párhuzamosan működjön az állandó válságkezelési rendszer (ESM) és az ideiglenes mechanizmus (EFSF). Így 750 milliárd euró állna rendelkezésre. „Várhatóan ennél hamarabb döntünk majd arról, hogy a tagállamok a befizetéseket nem öt részre elosztva, hanem két részletben teljesítik” – tette hozzá Juncker a márciusi uniós csúcs kezdete előtt egy nappal megjelent interjúban.

Az utóbbi felvetéssel kapcsolatban Angela Merkel német kancellár a héten kijelentette, hogy Berlin hajlandó az eredetileg tervezett öt helyett két – egyenként 11 milliárd eurós – részletben teljesíteni az ESM feltőkésítéséből Németországra háruló fizetési kötelezettséget, amennyiben az euróövezet más tagjai is csatlakoznak a kezdeményezéshez. n Krónika

Portugália nem kér segítséget
Portugália sem több pénzt, sem a fizetési határidő meghosszabbítását nem fogja kérni – hangsúlyozta Vitor Gaspar pénzügyminiszter kedden Lisszabonban. A nemzetközi hitelezői trojka, vagyis az euróövezeti tagállamok, az IMF és az Európai Központi Bank a legújabb felülvizsgálat után zöld utat adott a 78 milliárd eurós portugál hitelcsomag negyedik, 14,6 milliárd eurós részletének kifizetéséhez, amit a következő hónapokban vár a kormány. A 78 milliárd euró szakértői becslések szerint 2013 szeptemberéig elég a portugál államadósság újrafinanszírozásához. Lisszabon elvileg azt tervezi, hogy 2013 második fél évében visszatér a hitelpiacokra, számos közgazdász azonban kétli ezt. Néhányuk szerint Portugáliának – Görögországhoz hasonlóan – egy második hitelcsomagra, esetleg adósságleírásra lesz szüksége. A portugál gazdaság – a kormány jelenlegi várakozásai szerint – 3,3 százalékkal zsugorodik az idén. Korábban csupán 3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenést valószínűsítettek.