Közel 75 ezer kenyérárusító hely bezárhat 2014-től, a malom- és pékipari szervezetek ugyanis azt szeretnék, ha a péktermékeket kifejezetten az erre a célra létrehozott egységekben, illetve a bevásárlóközpontok elkülönített részlegein forgalmaznák.
2013. augusztus 05., 17:332013. augusztus 05., 17:33
A kormány már szeptemberben elfogadhatja az erre vonatkozó határozattervezetet. Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnökének becslése szerint jelenleg országszerte mintegy 150 ezer boltban lehet kenyeret vásárolni, az intézkedés nyomán pedig ezek száma felére csökkenhet. „Teljes fejetlenség uralja a piacot. Kenyeret vásárolhatunk a zöldségpiacon, az utcasarki bódéban, a bevásárlóközpontokban ráadásul mosószerek és ruhaneműk között kapnak helyet a péktermékek. Ezért tartottuk fontosnak a kezdeményezést, hogy a jövőben csakis kijelölt üzlethelyiségekben, illetve a nagyobb boltok elkülönített részlegeiről lehessen beszerezni a kenyeret” – magyarázta Popescu.
Az illetékes ugyanakkor hozzátette: az intézkedést nem lehet rögtön a határozat elfogadása után megvalósítani, hiszen a kereskedőknek időre lesz szükségük az új előírások alkalmazásához. A Rompan elnöke szerint ez különösen a vidéki eladókra érvényes. Az illetékes ezért úgy véli, ha a határozattervezet szeptemberig elkészül, az új előírások már január elsejétől érvénybe léphetnek.
Minőségibb termékek kerülhetnek a polcokra
Popescu szerint a módosítás elsősorban a fogyasztóknak kedvez, akik változatosabb termékskálából válogathatnak majd. „Mivel egyes kereskedők a jövőben kizárólag péktermékeket árusíthatnak, muszáj lesz több gyártótól beszerezniük az árut. Ennek nyomán komolyabb verseny alakul ki a gyártók között is, így a vásárlók minőségibb termékekhez juthatnak hozzá” – magyarázta az illetékes szövetség vezetője. Mint rámutatott: sok bolt csak azért árusít kenyeret, hogy a polcok kedvező elhelyezése nyomán más termékeket is eladhasson a fogyasztónak. „A kenyérárusítás más európai uniós országokban is így működik, a rendszerváltás előtt pedig Romániában is csak a kijelölt helyeken lehetett péktermékeket vásárolni” – tette hozzá Aurel Popescu, aki szerint az intézkedéssel az ellenőrzések is hatékonyabbá válnak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak hosszas győzködés után egyezett bele a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra való csökkentésébe, Popescu elmondta: az IMF képviselői mind olyan tagállamokból érkeznek, ahol a péktermékek áfája 10 százalék alatti. „Miért hiszik azt, hogy ami náluk működik, az Romániában nem lesz eredményes? Úgy gondolom, hogy a kifogások ellenére be fogjuk bizonyítani, hogy szükség van az adócsökkentésre” – fogalmazott a Rompan elnöke.
Romániában fogy évente a legtöbb kenyér
Az áfacsökkentéssel a kormány elsősorban az adócsalást szorítaná vissza, a Romániában elfogyasztott péktermékeknek ugyanis alig negyede után adóznak – hívta fel a figyelmet Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Eszerint minden négy eladott kenyérből hármat feketén értékesítenek, ez pedig évente közel egymilliárd lejes kiesést eredményez az államkasszában.
Noha nemrég a Krónika arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett Romániában a kenyérfogyasztás – míg 2000-ben évente 1,8 millió tonna péktermék fogyott, 2010-ben már alig 588 ezer tonnát vásároltak –, az ország az EU-ban első helyen áll ezen a téren. Az AIB International felmérése szerint egy lakos évente 97 kilogramm kenyeret fogyaszt – ez közel 300 darab félkilós kenyérnek felel meg. Az évi egy főre eső kenyérfogyasztás terén Romániát Ciprus követi 74 kilogrammal, illetve Belgium 67 kilogrammal. A kenyér legkevésbé Nagy-Britanniában kelendő, ahol fejenként alig 14 kilogramm fogy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!