Közel 75 ezer kenyérárusító hely bezárhat 2014-től, a malom- és pékipari szervezetek ugyanis azt szeretnék, ha a péktermékeket kifejezetten az erre a célra létrehozott egységekben, illetve a bevásárlóközpontok elkülönített részlegein forgalmaznák.
2013. augusztus 05., 17:332013. augusztus 05., 17:33
A kormány már szeptemberben elfogadhatja az erre vonatkozó határozattervezetet. Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnökének becslése szerint jelenleg országszerte mintegy 150 ezer boltban lehet kenyeret vásárolni, az intézkedés nyomán pedig ezek száma felére csökkenhet. „Teljes fejetlenség uralja a piacot. Kenyeret vásárolhatunk a zöldségpiacon, az utcasarki bódéban, a bevásárlóközpontokban ráadásul mosószerek és ruhaneműk között kapnak helyet a péktermékek. Ezért tartottuk fontosnak a kezdeményezést, hogy a jövőben csakis kijelölt üzlethelyiségekben, illetve a nagyobb boltok elkülönített részlegeiről lehessen beszerezni a kenyeret” – magyarázta Popescu.
Az illetékes ugyanakkor hozzátette: az intézkedést nem lehet rögtön a határozat elfogadása után megvalósítani, hiszen a kereskedőknek időre lesz szükségük az új előírások alkalmazásához. A Rompan elnöke szerint ez különösen a vidéki eladókra érvényes. Az illetékes ezért úgy véli, ha a határozattervezet szeptemberig elkészül, az új előírások már január elsejétől érvénybe léphetnek.
Minőségibb termékek kerülhetnek a polcokra
Popescu szerint a módosítás elsősorban a fogyasztóknak kedvez, akik változatosabb termékskálából válogathatnak majd. „Mivel egyes kereskedők a jövőben kizárólag péktermékeket árusíthatnak, muszáj lesz több gyártótól beszerezniük az árut. Ennek nyomán komolyabb verseny alakul ki a gyártók között is, így a vásárlók minőségibb termékekhez juthatnak hozzá” – magyarázta az illetékes szövetség vezetője. Mint rámutatott: sok bolt csak azért árusít kenyeret, hogy a polcok kedvező elhelyezése nyomán más termékeket is eladhasson a fogyasztónak. „A kenyérárusítás más európai uniós országokban is így működik, a rendszerváltás előtt pedig Romániában is csak a kijelölt helyeken lehetett péktermékeket vásárolni” – tette hozzá Aurel Popescu, aki szerint az intézkedéssel az ellenőrzések is hatékonyabbá válnak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak hosszas győzködés után egyezett bele a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra való csökkentésébe, Popescu elmondta: az IMF képviselői mind olyan tagállamokból érkeznek, ahol a péktermékek áfája 10 százalék alatti. „Miért hiszik azt, hogy ami náluk működik, az Romániában nem lesz eredményes? Úgy gondolom, hogy a kifogások ellenére be fogjuk bizonyítani, hogy szükség van az adócsökkentésre” – fogalmazott a Rompan elnöke.
Romániában fogy évente a legtöbb kenyér
Az áfacsökkentéssel a kormány elsősorban az adócsalást szorítaná vissza, a Romániában elfogyasztott péktermékeknek ugyanis alig negyede után adóznak – hívta fel a figyelmet Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Eszerint minden négy eladott kenyérből hármat feketén értékesítenek, ez pedig évente közel egymilliárd lejes kiesést eredményez az államkasszában.
Noha nemrég a Krónika arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett Romániában a kenyérfogyasztás – míg 2000-ben évente 1,8 millió tonna péktermék fogyott, 2010-ben már alig 588 ezer tonnát vásároltak –, az ország az EU-ban első helyen áll ezen a téren. Az AIB International felmérése szerint egy lakos évente 97 kilogramm kenyeret fogyaszt – ez közel 300 darab félkilós kenyérnek felel meg. Az évi egy főre eső kenyérfogyasztás terén Romániát Ciprus követi 74 kilogrammal, illetve Belgium 67 kilogrammal. A kenyér legkevésbé Nagy-Britanniában kelendő, ahol fejenként alig 14 kilogramm fogy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!