Jóval magasabb áron lehet ingatlant vásárolni az ország nagyvárosaiban, mint amennyit a beruházók hajlandóak lennének fizetni – számolt be az Imobiliare.ro ingatlanportál.
2013. október 17., 20:102013. október 17., 20:10
Amint a felmérésből kiderült: a vásárlók többsége legfeljebb 40 ezer eurót költene egy lakásra, míg az eladásra szánt ingatlanok értéke átlagosan 60–80 ezer euró. Kolozsváron a kereslet mintegy 30 százaléka a 20 ezer eurónál kevesebbe kerülő lakásokra irányul, ezzel szemben az ajánlatnak mindössze egy százalékát teszik ki az olcsó ingatlanok. A beruházók 39 százaléka vásárolna ugyanakkor 20 és 40 ezer euró közötti lakást, míg ennél drágább ingatlanra az érintettek 31 százaléka költene. Ehhez képest az eladók 22 százaléka kínál 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant, ennél drágább lakást viszont 77 százalékuk értékesítene. Hasonlóan alakulnak az arányok Brassóban is, ahol a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások a piac 29 százalékát teszik ki, míg a kínálat alig 2 százalékos. A 40 eurónál olcsóbb, eladásra szánt ingatlanok aránya 38 százalékos, míg a beruházók 22 százaléka keres ebben az árban lakást. A piacot kínálat szempontjából Brassóban is a 40 ezer eurónál drágább ingatlanok uralják. Temesváron szintén két százalékos a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások aránya kínálat szempontjából, míg a kereslet az ilyen ingatlanok iránt 33 százalékos. A legkeresettebbek ugyanakkor a 20 és 40 ezer euró közötti lakások (39 százalék), míg a kínálat aránya a piacon 21 százalékos. A felmérés szerint Bukarestben is 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant vásárolna a beruházók többsége, 30 százalékuk, a kínálatnak azonban csak 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A 20 ezer euró alatti lakások iránti kereslet 20 százalékos, az ajánlat viszont alig éri el az egy százalékot. A lehetséges fővárosi vásárlók 22 százaléka ugyanakkor 100 és 150 ezer euró közötti összeget is költene ingatlanra, a kínálat azonban ennél sokkal kisebb, 11 százalékos. n K. A.
Emelkedett az építőipari termelés
Jelentős mértékben emelkedett éves szinten az építőipari termelés Romániában: az Eurostat felmérése szerint a növekedés 8,9 százalékos volt, így Romániát az Európai Unión belül csak Magyarország előzte meg 14,6 százalékos emelkedéssel. A csütörtökön közölt adatok szerint a termelés egyébként augusztusban az euróövezetben és az EU-ban is bővült: előbbiben 0,4, mag utóbbi esetében 0,5 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint ugyanakkor tavaly júliushoz viszonyítva az euróövezetben 4,7 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent a termelés. Éves viszonylatban az építőipari termelés kilenc tagállamban csökkent, míg hatban bővült. A legnagyobb, közel 13 százalékos visszaesést Portugáliában szenvedte el, a sorban pedig Olaszország (10 százalék) és Bulgária (9,5 százalék) következik.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!