Jóval magasabb áron lehet ingatlant vásárolni az ország nagyvárosaiban, mint amennyit a beruházók hajlandóak lennének fizetni – számolt be az Imobiliare.ro ingatlanportál.
2013. október 17., 20:102013. október 17., 20:10
Amint a felmérésből kiderült: a vásárlók többsége legfeljebb 40 ezer eurót költene egy lakásra, míg az eladásra szánt ingatlanok értéke átlagosan 60–80 ezer euró. Kolozsváron a kereslet mintegy 30 százaléka a 20 ezer eurónál kevesebbe kerülő lakásokra irányul, ezzel szemben az ajánlatnak mindössze egy százalékát teszik ki az olcsó ingatlanok. A beruházók 39 százaléka vásárolna ugyanakkor 20 és 40 ezer euró közötti lakást, míg ennél drágább ingatlanra az érintettek 31 százaléka költene. Ehhez képest az eladók 22 százaléka kínál 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant, ennél drágább lakást viszont 77 százalékuk értékesítene. Hasonlóan alakulnak az arányok Brassóban is, ahol a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások a piac 29 százalékát teszik ki, míg a kínálat alig 2 százalékos. A 40 eurónál olcsóbb, eladásra szánt ingatlanok aránya 38 százalékos, míg a beruházók 22 százaléka keres ebben az árban lakást. A piacot kínálat szempontjából Brassóban is a 40 ezer eurónál drágább ingatlanok uralják. Temesváron szintén két százalékos a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások aránya kínálat szempontjából, míg a kereslet az ilyen ingatlanok iránt 33 százalékos. A legkeresettebbek ugyanakkor a 20 és 40 ezer euró közötti lakások (39 százalék), míg a kínálat aránya a piacon 21 százalékos. A felmérés szerint Bukarestben is 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant vásárolna a beruházók többsége, 30 százalékuk, a kínálatnak azonban csak 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A 20 ezer euró alatti lakások iránti kereslet 20 százalékos, az ajánlat viszont alig éri el az egy százalékot. A lehetséges fővárosi vásárlók 22 százaléka ugyanakkor 100 és 150 ezer euró közötti összeget is költene ingatlanra, a kínálat azonban ennél sokkal kisebb, 11 százalékos. n K. A.
Emelkedett az építőipari termelés
Jelentős mértékben emelkedett éves szinten az építőipari termelés Romániában: az Eurostat felmérése szerint a növekedés 8,9 százalékos volt, így Romániát az Európai Unión belül csak Magyarország előzte meg 14,6 százalékos emelkedéssel. A csütörtökön közölt adatok szerint a termelés egyébként augusztusban az euróövezetben és az EU-ban is bővült: előbbiben 0,4, mag utóbbi esetében 0,5 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint ugyanakkor tavaly júliushoz viszonyítva az euróövezetben 4,7 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent a termelés. Éves viszonylatban az építőipari termelés kilenc tagállamban csökkent, míg hatban bővült. A legnagyobb, közel 13 százalékos visszaesést Portugáliában szenvedte el, a sorban pedig Olaszország (10 százalék) és Bulgária (9,5 százalék) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!