Jóval magasabb áron lehet ingatlant vásárolni az ország nagyvárosaiban, mint amennyit a beruházók hajlandóak lennének fizetni – számolt be az Imobiliare.ro ingatlanportál.
2013. október 17., 20:102013. október 17., 20:10
Amint a felmérésből kiderült: a vásárlók többsége legfeljebb 40 ezer eurót költene egy lakásra, míg az eladásra szánt ingatlanok értéke átlagosan 60–80 ezer euró. Kolozsváron a kereslet mintegy 30 százaléka a 20 ezer eurónál kevesebbe kerülő lakásokra irányul, ezzel szemben az ajánlatnak mindössze egy százalékát teszik ki az olcsó ingatlanok. A beruházók 39 százaléka vásárolna ugyanakkor 20 és 40 ezer euró közötti lakást, míg ennél drágább ingatlanra az érintettek 31 százaléka költene. Ehhez képest az eladók 22 százaléka kínál 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant, ennél drágább lakást viszont 77 százalékuk értékesítene. Hasonlóan alakulnak az arányok Brassóban is, ahol a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások a piac 29 százalékát teszik ki, míg a kínálat alig 2 százalékos. A 40 eurónál olcsóbb, eladásra szánt ingatlanok aránya 38 százalékos, míg a beruházók 22 százaléka keres ebben az árban lakást. A piacot kínálat szempontjából Brassóban is a 40 ezer eurónál drágább ingatlanok uralják. Temesváron szintén két százalékos a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások aránya kínálat szempontjából, míg a kereslet az ilyen ingatlanok iránt 33 százalékos. A legkeresettebbek ugyanakkor a 20 és 40 ezer euró közötti lakások (39 százalék), míg a kínálat aránya a piacon 21 százalékos. A felmérés szerint Bukarestben is 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant vásárolna a beruházók többsége, 30 százalékuk, a kínálatnak azonban csak 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A 20 ezer euró alatti lakások iránti kereslet 20 százalékos, az ajánlat viszont alig éri el az egy százalékot. A lehetséges fővárosi vásárlók 22 százaléka ugyanakkor 100 és 150 ezer euró közötti összeget is költene ingatlanra, a kínálat azonban ennél sokkal kisebb, 11 százalékos. n K. A.
Emelkedett az építőipari termelés
Jelentős mértékben emelkedett éves szinten az építőipari termelés Romániában: az Eurostat felmérése szerint a növekedés 8,9 százalékos volt, így Romániát az Európai Unión belül csak Magyarország előzte meg 14,6 százalékos emelkedéssel. A csütörtökön közölt adatok szerint a termelés egyébként augusztusban az euróövezetben és az EU-ban is bővült: előbbiben 0,4, mag utóbbi esetében 0,5 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint ugyanakkor tavaly júliushoz viszonyítva az euróövezetben 4,7 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent a termelés. Éves viszonylatban az építőipari termelés kilenc tagállamban csökkent, míg hatban bővült. A legnagyobb, közel 13 százalékos visszaesést Portugáliában szenvedte el, a sorban pedig Olaszország (10 százalék) és Bulgária (9,5 százalék) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!