Jóval magasabb áron lehet ingatlant vásárolni az ország nagyvárosaiban, mint amennyit a beruházók hajlandóak lennének fizetni – számolt be az Imobiliare.ro ingatlanportál.
2013. október 17., 20:102013. október 17., 20:10
Amint a felmérésből kiderült: a vásárlók többsége legfeljebb 40 ezer eurót költene egy lakásra, míg az eladásra szánt ingatlanok értéke átlagosan 60–80 ezer euró. Kolozsváron a kereslet mintegy 30 százaléka a 20 ezer eurónál kevesebbe kerülő lakásokra irányul, ezzel szemben az ajánlatnak mindössze egy százalékát teszik ki az olcsó ingatlanok. A beruházók 39 százaléka vásárolna ugyanakkor 20 és 40 ezer euró közötti lakást, míg ennél drágább ingatlanra az érintettek 31 százaléka költene. Ehhez képest az eladók 22 százaléka kínál 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant, ennél drágább lakást viszont 77 százalékuk értékesítene. Hasonlóan alakulnak az arányok Brassóban is, ahol a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások a piac 29 százalékát teszik ki, míg a kínálat alig 2 százalékos. A 40 eurónál olcsóbb, eladásra szánt ingatlanok aránya 38 százalékos, míg a beruházók 22 százaléka keres ebben az árban lakást. A piacot kínálat szempontjából Brassóban is a 40 ezer eurónál drágább ingatlanok uralják. Temesváron szintén két százalékos a 20 ezer eurónál olcsóbb lakások aránya kínálat szempontjából, míg a kereslet az ilyen ingatlanok iránt 33 százalékos. A legkeresettebbek ugyanakkor a 20 és 40 ezer euró közötti lakások (39 százalék), míg a kínálat aránya a piacon 21 százalékos. A felmérés szerint Bukarestben is 40 ezer eurónál olcsóbb ingatlant vásárolna a beruházók többsége, 30 százalékuk, a kínálatnak azonban csak 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A 20 ezer euró alatti lakások iránti kereslet 20 százalékos, az ajánlat viszont alig éri el az egy százalékot. A lehetséges fővárosi vásárlók 22 százaléka ugyanakkor 100 és 150 ezer euró közötti összeget is költene ingatlanra, a kínálat azonban ennél sokkal kisebb, 11 százalékos. n K. A.
Emelkedett az építőipari termelés
Jelentős mértékben emelkedett éves szinten az építőipari termelés Romániában: az Eurostat felmérése szerint a növekedés 8,9 százalékos volt, így Romániát az Európai Unión belül csak Magyarország előzte meg 14,6 százalékos emelkedéssel. A csütörtökön közölt adatok szerint a termelés egyébként augusztusban az euróövezetben és az EU-ban is bővült: előbbiben 0,4, mag utóbbi esetében 0,5 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint ugyanakkor tavaly júliushoz viszonyítva az euróövezetben 4,7 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent a termelés. Éves viszonylatban az építőipari termelés kilenc tagállamban csökkent, míg hatban bővült. A legnagyobb, közel 13 százalékos visszaesést Portugáliában szenvedte el, a sorban pedig Olaszország (10 százalék) és Bulgária (9,5 százalék) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!