Eltérő állásponton a bukaresti kormány és az IMF

Mint rámutatott, becsléseik szerint a költségvetési hiány 2016-ban megközelíti a 3 százalékot, 2017-ben pedig meg is haladja majd ezt a szintet az erőteljes adó- és illetékcsökkentés, illetve a fizetésemelések miatt abban az esetben, ha a kormány időközben nem talál eddig meg nem jelölt forrásokat, vagy nem költi el a közberuházásokra szánt pénzt. Az IMF egyúttal megállapította, az idei költségvetés úgy van megtervezve, hogy a román kormány tudja tartani a tervezett 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.

Megkövetelt strukturális reformok

Az IMF arra emlékezteti a kormányt, hogy a közpénzügyek konszolidálásához és a költségvetés minőségének javításához lényeges a strukturális reformok felgyorsítása. Ugyanakkor – teszi hozzá a közlemény – a bevételek jobb begyűjtése és a nem hatékony kiadások visszaszorítása megteremthetné az adócsökkentéshez szükséges fiskális teret, azonban csak mérsékeltebb ütemben. Különösképpen az adók és illetékek begyűjtése volt számottevően jobb idén, azonban a begyűjtési hiány még mindig jelentős – vallják a valutaalap illetékesei.

Az IMF romániai küldöttségének vezetője ugyanakkor azt tanácsolja az országos adóhatóságnak (ANAF), hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) visszautalását célzó ellenőrzések helyett olyan tevékenységi területek felé kellene fordulnia, amit több bevételt generál. „Az erőforrások átirányítása nélkül előfordulhat, hogy az ANAF plusz átszervezési tervei nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket” – hívta fel a figyelmet a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselője. Szerinte a természeti erőforrások megadózásának új rendszerét úgy kellene kalibrálni, hogy egyensúly maradjon a befektetések ösztönzése és az állam haszna között.

A washingtoni pénzintézet illetékesei ugyanakkor úgy vélik, nem lett volna szükség az adócsökkentésre az idei 3,4 százalékos várható gazdasági növekedés mellett, ugyanis az államháztartási hiány növekedésével az államadósság is emelkedni fog. Megállapították: Romániának az elmúlt időszakban jelentősen javultak a makrogazdasági mutatói, de ezeket meg kell óvni, főként azért, mert bizonytalan, hogyan nő a világ fejlődő országainak gazdasága.

A kiadási oldalon Andrea Schaechter szerint egy kísérleti ellenőrzés keretében meg kellene vizsgálni a közkiadásokat, és meg kellene erősíteni a beruházások prioritáslistáját, hogy javítani lehessen a befektetések minőségét. Véglegesíteni kell továbbá a vállalások ellenőrző rendszerének az országos szintű gyakorlatba ültetését, hogy ezáltal javítani lehessen a kiadások kezelését.

Ponta visszavág

Victor Ponta miniszterelnök Facebook-bejegyzésben reagált az IMF közleményére. „A parlamenti pártok vezetőinek jogukban áll meghatározni, hogy melyek az alaptémák Románia számára” – jelentette ki válaszként a Nemzetközi Valutaalap által a kormány irányában megfogalmazott bírálatokra.

„Én és az általam vezetett kormány nagyon világosan elmondtuk, milyen vízióra van szüksége Romániának, hogy a továbbiakban is fejlődhessen, ahogy sikerült az az elmúlt négy évben. A 2016 novemberi parlamenti választásokig (az evidens, hogy előre hozott választásokra már nem kerülhet sor) a parlamenti pártok vezetőinek jogukban áll dönteni ezekben az országunk számára fontos témákban” – írta Victor Ponta, rámutatva, hogy a kormány és az IMF abban nem ért egyet, hogy a washingtoni székhelyű pénzintézetnek nem tetszik az adótörvénykönyv által előírt áfacsökkentés, mint ahogy az élelmiszerek esetében már június elsejétől hatályba lépett 9 százalékos áfakulcs sem.

Ugyanakkor – fűzte hozzá – a valutaalap illetékesei azzal sem értenek egyet, hogy a kormány 25 százalékkal emeli a fizetéseket az egészségügyben és az oktatásban. „Az IMF küldöttségének technikai látogatása után egyértelmű, hogy Románia kormánya és ők nem értenek egyet a 2016-os és 2017-es költségvetés hiányával. Az IMF azt állítja, hogy a deficit a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2,9 százalékára rúg majd, a pénzügyminisztérium szerint 2,5 százalék lesz – de mindenképp a 3 százalékos küszöb alatt marad, ami felett az Európai Bizottság közbeléphet az érvényben levő egyezmények értelmében (olyan körülmények között, hogy több európai ország, legutóbb Spanyolország, is elfogadta már úgy a 2016-os költségvetését, hogy a deficit jócskán meghaladja a 3 százalékot)” – magyarázta Ponta. A kormányfő úgy véli, hogy mindkét intézkedésre szükség van, és azok fenntarthatóak is.

Victor Ponta egyúttal arról is írt, hogy a románoknak két lehetőségük van, amelyeknek alkotmányos úton hangot adhatnak: megtarthatják a jelenlegi kormány áfával és fizetésekkel kapcsolatos politikáit, vagy újra a hatalomra kerülhet egy nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Ponta arról is írt, hogy egy esetleges liberális kormány dönthetne úgy, hogy „megtartja a 24 százalékos áfakulcsot (beleértve az élelmiszereket is), és visszahozná a tanügyi és egészségügyi fizetéseket a 25 százalékos emelés előtti szintre (tehát levágna a fizetésekből, ahogy azt tette 2010-ben, vagy halasztana, hiszen már hatályban levő törvényekről van szó)”. „Így a 2016–2017-es deficit 1 százalék körülire csökkenne, ami természetesen tetszene az IMF-nek, ám olyan a következménnyel járna, amelyek szerintem visszalöknék Romániát a 2010-es szintre” – fogalmazott Ponta.

Mint ismeretes, az IMF bukaresti küldöttsége egyhetes felülvizsgálati látogatáson tartózkodott Romániában, miután szeptember végén lejárt a sorozatban harmadik hitelszerződés. Ez utóbbit Románia nem zárta le sikeresen a felek közötti nézeteltérések miatt. A bukaresti hatóságok kilátásba helyezték egy új, rugalmasabb hitelmegállapodás igénylését, azonban az ellenzék szerint az IMF nem hajlik erre a jelenlegi körülmények között.