
Miközben az ingatlanügynökök vészharangot kongatnak azok után, hogy kiderült, a kormány ezentúl csak a lejben igényelt Első otthon ingatlanhiteleket finanszírozná, a Krónika által megszólaltatott bankárok szerint nem lesz lényeges a különbség a törlesztőrészletekben. A kalkulátorok más mutatnak.
2013. július 30., 18:232013. július 30., 18:23
2013. július 30., 18:262013. július 30., 18:26
Az ingatlanpiac visszaesését vetítik előre az ingatlanügynökségek vezetői azt követően, hogy a kormány egy olyan határozattervezetet tett közzé hétfőn, amely szerint megemelik ugyan a kedvezményes hiteleket nyújtó Első otthon programra az idei évre előirányzott keretösszeget, azonban ezentúl csak a lejben felvett kölcsönökért vállal az állam garanciát. Az ingatlanpiaci szakemberek emlékeztetnek, lényegesen magasabb költségek mellett lehet hitelt felvenni a román devizában, mint a jelentősebb külföldi valutákban, ezért vissza fog esni a lakásvásárlók száma. Kész János, a Ready Prest ingatlanközvetítő cég tulajdonosa lapunk érdeklődésére leszögezte, az Első otthon program népszerű, ám a kérelmezők többsége eddig euróban kérte a hitelt.
Ennek oka, hogy az egységes európai devizában felvett kölcsönnek sokkal kisebbek a költségei, a lej alapú hitel kamatai kétszer olyan magasak. Hasonlóképpen véli Lukács Imre Róbert, a nagyváradi Centro Casa ingatlanügynökség igazgatója, aki szerint minden bizonnyal csökkenni fog a hiteligénylés a tervezett módosítás nyomán. „Az ingatlanpiac így is eléggé instabil, az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a kereslet, a spekulatív adásvételek is szinte teljesen eltűntek. A piacot minden negatív banki hír érinti, így a lej alapú kölcsönök bevezetése is nagy valószínűség szerint kihat majd\" – magyarázta a szakértő. Lukács ugyanakkor azt is elmondta, hogy országos szinten az Első otthon program az ingatlan-értékesítéseknek mintegy felét teszi ki. „Ez az a hitelprogram, amely a legtöbb ügyfél, különösen a fiatalok számára elérhető, hiszen a kamat alig 4–6 százalékos, míg más ingatlanhitelek esetében ez az arány a 11 százalékot is elérheti\" – hangsúlyozta az igazgató.
„Valószínűleg megcsappan az első otthon program keretében lebonyolított ingatlan forgalom, ha a kormány nem teszi lehetővé, hogy a fiatalok euróban vegyenek fel hitelt\" – értékelte hasonlóképpen a kormány döntését a Krónikának Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Kérdésünkre ő is arról beszélt, hogy eddigi ügyfeleik elsöprő többsége euróba vett fel hitelt az alacsonyabb kamat és az ezzel együtt járó alacsonyabb összegű havi törlesztőrészletek miatt. Hozzáfűzte: rengeteg fiatal most kezdett el érdeklődni az Első otthon nyújtotta lehetőség iránt, ezért úgy gondolja, lehet valakiknek eszébe jutott, hogy még nagyobb hasznot lehet húzni belőle.
A bankárok nyugalomra intenek
Nem így látják azonban a várható trendeket a bankárok, akik szerint egyáltalán nem jár majd lényegesen nagyobb költségekkel a lej alapú hitel igénylése. „Nem kell nagy arányú kamatkülönbségre számítani annak nyomán, hogy a bankok ezentúl kizárólag lej alapú hitelt adhatnak az Első otthon program keretében\" – szögezte le érdeklődésünkre Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója. Mint hangsúlyozta: mindenekelőtt az a fontos, hogy a kedvezményes kölcsönöket biztosító projekt folytatódik, hiszen enélkül rendkívül hátrányos helyzetbe kerülne az ingatlanpiac.
„Az elmúlt időszakban gyakorlatilag leállt a program, hiszen a pénzintézetek többségében elfogyott az Első otthonra kiutalt keret. Nagyon pozitív dolognak tartom a projekt fennmaradását, hiszen a hitelprogram a bankok számára is kedvező\" – magyarázta Bordás. Rámutatott: a lej alapú kölcsönök bevezetése miatt várhatóan nem emelkedik jelentős mértékben a havi törlesztőrészlet, egy körülbelül 60 ezer eurós, 20–30 éves futamidejű kölcsön esetén például legfeljebb 50 lejes különbségre lehet számítani a valuta alapú hitelekhez képest.
\"Figyelembe kell venni, hogy megszűnik a valutakockázat, hiszen a svájci franknál vagy az eurónál láthattuk, hogy mivel jár a valuta értékének emelkedése\" – hangsúlyozta a területi igazgató. Bordás ugyanakkor azt is elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a kormány által biztosított plusz egymilliárd lej sem lesz elegendő év végéig az Első otthon keretében benyújtott hiteligénylések kifizetéséhez.
Előnyösnek tartja a tervezett módosításokat egy másik, lapunk által megkeresett bankszakértő. A székelyföldi bankigazgató szerint jóllehet a lejalapú hitelek költségei nagyobban, mivel az Első otthon programban a kamatot szubvencionálja az állam, a hitelkérelmezőnek nem jelent jelentős költségnövekedést, ha kötelező módon lejben kell felvennie a kölcsönt. Ugyanakkor ő is arról beszélt, hogy ez a konstrukciósokkal nagyobb biztonságot jelent. „Aki Romániában lejben kapja a jövedelmét, eddig sem kellett volna euróban kérjen hitelt\" – szögezte le a pénzügyi szakember, hozzátéve, hogy bár az eurós kölcsön kamatai alacsonyabbak, ám a bizonytalan gazdasági helyzetben kockázatos a valutaváltás, az árfolyam ingadozás megkétszerezheti az eladósodottságot.
A szakértő szerint, amikor megvizsgálják egy ügyfél fizetőképességét, mindig lejbe számolnak vissza, az eurós hitel esetében alacsonyabb a kamatláb, kisebb jövedelem is elegendő, ám a különbség elhanyagolható nagyságrendű, ugyanakkor a kérelmezőnek mindenképpen az alaptőkét kell visszafizetnie, ez pedig a teljes visszafizetendő összeg mintegy 80 százaléka. „A lej alapú hitel nem befolyásolja olyan mértékben az eladósodottság fokát, mint amennyire biztonságot nyújt\" – szögezte le a bankfiók igazgató. Szerinte még mindig szükség van lakásokra, de már nem mindegy, hogy milyen áron, az emberek már sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy mekkora és milyen minőségű ingatlant vásárolnak, és milyen mértékű adósságba kötelezik el magukat.
A kalkulátorok mást mondanak
Némileg ellentmondanak viszont a bankárok által állítottaknak a pénzintézetek honlapján közzétett kalkulátorok, amelyek segítségével bárki meg tudja vizsgálni, hogy mekkora hitelre jogosult, s az általa igényelt összeg után mekkora havi törlesztőrészletre számíthat, illetve mekkora összeget kell majd a futamidő végéig a kifizetnie a kamatokkal, kezelési költségekkel együtt. A Krónika egy 40 ezer eurós hitelt vizsgált meg két pénzintézet honlapján 30 éves futamidővel és 5 százalékos előleggel. A CEC Bank kalkulátora szerint amennyiben euróban vesszük fel ezt az összeget, akkor a havi törlesztőrészlet 252 euró, lejben viszont már 1447 lej jön ki, ami 328 eurónak felel meg, lejben pedig a különbség közel 350 lej.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
szóljon hozzá!