
Csak új ingatlanok vásárlására tenné lehetővé a Ponta-kabinet az Első otthon program keretében igényelhető kedvezményes hitelt – egyebek mellett erre derül fény a kormányprogramból, amelyért kedden vállal felelősséget a kabinet. Sajtóinformációk szerint az intézkedés már idén hatályba léphet.
2014. március 10., 18:012014. március 10., 18:01
Szakemberek szerint az intézkedés tönkreteheti az ingatlanpiacot, miután a program keretében értékesített ingatlanok döntő többsége még a rendszerváltás előtt épült. Többnyire azért esik a fiatalok választása a régi tömbházlakásokra, mivel lényegesen olcsóbbak az újonnan épülteknél, s sok helyen az is előbbiek mellett szól, hogy az új lakónegyedek nagy része a városok szélén van, régi tömbházakat viszont a belvárosokban is találni.
Az ötlet egyébként nem új keletű, az Emil Boc vezette kabinetnek is volt egy hasonló terve, azonban a Versenytanács figyelmeztetése után letettek róla. A Versenytanács azzal érvelt a projekt ellen, hogy a módosítás révén csak a piac egy részét segítené a kormány, ami pedig már az állami segélyeket szabályozó törvény hatálya alá esne.
Háromszék: esély sincs új lakás vásárlására
Kovászna megyében például közel felére csökkenhet az ingatlan adás-vétel, ha a kormány életbe lépteti az Első otthon tervezett módosítását. Kész János, a SIC–Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője a Krónika megkeresésére emlékeztetett, a megyében az elmúlt húsz évben nem épültek társasházak, tömbházak, így a kedvezményezettek ha akarnák, sem tudnák ezt a feltételt teljesíteni.
Új építésű kertes házakra pedig a háromszéki fiatal házasoknak nem elég a fedezetük, hiszen még régi tömbházlakásokra is csak a banki alkalmazottak, a köztisztviselők kapnak hitelt, a magánszférában dolgozók fizetése erre sem elég.
Kész János hangsúlyozta, a programmódosításban mindenképpen kell lennie valamilyen engedménynek, hogy ott, ahol nincsenek új építésű társasházak, vehessék meg a régit is, hiszen különben diszkriminálják azokat, akik olyan térségben laknak, ahol nem épülnek új lakások, hiszen ők nem élhetnek a kormány által biztosított kedvezménnyel. Háromszéken egyébként az ingatlan adás- vételek mintegy 40 százaléka az Első otthon program révén valósult meg, a fiatalok régi két-három szobás tömbházlakásokat vásároltak.
Szatmár is nehéz helyzetbe kerülhet
Ismét nehéz helyzetbe hozhatják a szatmári ingatlanügynököket is az Első otthon program kapcsán tervezett új módosítások. Mint Szántai Imre, a Santai Ingatlanügynökség vezetője lapunknak elmondta, a vevők számának csökkenését eredményezte a nem egészen fél éve bevezetett másik szigorítás is, miszerint csakis lejalapú hitel vehetnek igénybe a program kedvezményezettjei, a vásárlók azonban idővel megbarátkoztak ezzel a lehetőséggel, így ismét keresik a 20-25 ezer euró körüli áron kínált lakásokat.
Szántai Imre elmondta, ennél többet a szatmári fiatalok nem tudnak lakásvásárlásra szánni, ezért úgy véli, visszaesést eredményezhet a piacon az, ha nem lesznek számukra elérhetőek a régi apartmanok. A cégvezető arra is emlékeztetett, hogy Szatmárnémetiben körülbelül három éve szinte teljesen leálltak az építkezéssel a beruházók, ezért meglehetősen kevés új építésű lakás van eladó.
„Bukarestben áll sok új lakás üresen, úgy vélem, ezek értékesítését akarják segíteni az intézkedéssel” – magyarázta a cégvezető, hozzátéve: meggyőződése, hogy hamarosan elérhetővé tesznek az Első otthon keretében egy újabb programot is, ami ismét lehetővé teszi a használt lakások vásárlását.
Vannak más hitelek is
Nem ennyire borúlátó eközben Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint érdeklődésünkre leszögezte, nem fogja különösebb mértékben befolyásolni az ingatlanpiacot a tervezett módosítás, ugyanis a bankok annyira lecsökkentették a más ingatlanhitelek kamatját, hogy alig drágábbak a kedvezményes hitelkonstrukciónál.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy Kolozsváron az újonnan épített házak nem biztos, hogy kellő vonzerőt tudnak kifejteni a vásárlókra, ugyanis azok jellemzően a város perifériáján épültek, rossz az infrastruktúrájuk vagy nincs zöldövezetük.
Bónis egyúttal elmondta, 2014-ben növekedésnek indult a kincses város ingatlanpiaca, amelyet elsősorban a banki hitelek után fizetendő kamatok csökkenésének tudható be. „Ha az ember ügyesen alkuszik, akár 5-6 százalékos kamattal járó lejes hitelhez is hozzájuthat” – magyarázta az ingatlan szakértő.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!