
Csak új ingatlanok vásárlására tenné lehetővé a Ponta-kabinet az Első otthon program keretében igényelhető kedvezményes hitelt – egyebek mellett erre derül fény a kormányprogramból, amelyért kedden vállal felelősséget a kabinet. Sajtóinformációk szerint az intézkedés már idén hatályba léphet.
2014. március 10., 18:012014. március 10., 18:01
Szakemberek szerint az intézkedés tönkreteheti az ingatlanpiacot, miután a program keretében értékesített ingatlanok döntő többsége még a rendszerváltás előtt épült. Többnyire azért esik a fiatalok választása a régi tömbházlakásokra, mivel lényegesen olcsóbbak az újonnan épülteknél, s sok helyen az is előbbiek mellett szól, hogy az új lakónegyedek nagy része a városok szélén van, régi tömbházakat viszont a belvárosokban is találni.
Az ötlet egyébként nem új keletű, az Emil Boc vezette kabinetnek is volt egy hasonló terve, azonban a Versenytanács figyelmeztetése után letettek róla. A Versenytanács azzal érvelt a projekt ellen, hogy a módosítás révén csak a piac egy részét segítené a kormány, ami pedig már az állami segélyeket szabályozó törvény hatálya alá esne.
Háromszék: esély sincs új lakás vásárlására
Kovászna megyében például közel felére csökkenhet az ingatlan adás-vétel, ha a kormány életbe lépteti az Első otthon tervezett módosítását. Kész János, a SIC–Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője a Krónika megkeresésére emlékeztetett, a megyében az elmúlt húsz évben nem épültek társasházak, tömbházak, így a kedvezményezettek ha akarnák, sem tudnák ezt a feltételt teljesíteni.
Új építésű kertes házakra pedig a háromszéki fiatal házasoknak nem elég a fedezetük, hiszen még régi tömbházlakásokra is csak a banki alkalmazottak, a köztisztviselők kapnak hitelt, a magánszférában dolgozók fizetése erre sem elég.
Kész János hangsúlyozta, a programmódosításban mindenképpen kell lennie valamilyen engedménynek, hogy ott, ahol nincsenek új építésű társasházak, vehessék meg a régit is, hiszen különben diszkriminálják azokat, akik olyan térségben laknak, ahol nem épülnek új lakások, hiszen ők nem élhetnek a kormány által biztosított kedvezménnyel. Háromszéken egyébként az ingatlan adás- vételek mintegy 40 százaléka az Első otthon program révén valósult meg, a fiatalok régi két-három szobás tömbházlakásokat vásároltak.
Szatmár is nehéz helyzetbe kerülhet
Ismét nehéz helyzetbe hozhatják a szatmári ingatlanügynököket is az Első otthon program kapcsán tervezett új módosítások. Mint Szántai Imre, a Santai Ingatlanügynökség vezetője lapunknak elmondta, a vevők számának csökkenését eredményezte a nem egészen fél éve bevezetett másik szigorítás is, miszerint csakis lejalapú hitel vehetnek igénybe a program kedvezményezettjei, a vásárlók azonban idővel megbarátkoztak ezzel a lehetőséggel, így ismét keresik a 20-25 ezer euró körüli áron kínált lakásokat.
Szántai Imre elmondta, ennél többet a szatmári fiatalok nem tudnak lakásvásárlásra szánni, ezért úgy véli, visszaesést eredményezhet a piacon az, ha nem lesznek számukra elérhetőek a régi apartmanok. A cégvezető arra is emlékeztetett, hogy Szatmárnémetiben körülbelül három éve szinte teljesen leálltak az építkezéssel a beruházók, ezért meglehetősen kevés új építésű lakás van eladó.
„Bukarestben áll sok új lakás üresen, úgy vélem, ezek értékesítését akarják segíteni az intézkedéssel” – magyarázta a cégvezető, hozzátéve: meggyőződése, hogy hamarosan elérhetővé tesznek az Első otthon keretében egy újabb programot is, ami ismét lehetővé teszi a használt lakások vásárlását.
Vannak más hitelek is
Nem ennyire borúlátó eközben Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint érdeklődésünkre leszögezte, nem fogja különösebb mértékben befolyásolni az ingatlanpiacot a tervezett módosítás, ugyanis a bankok annyira lecsökkentették a más ingatlanhitelek kamatját, hogy alig drágábbak a kedvezményes hitelkonstrukciónál.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy Kolozsváron az újonnan épített házak nem biztos, hogy kellő vonzerőt tudnak kifejteni a vásárlókra, ugyanis azok jellemzően a város perifériáján épültek, rossz az infrastruktúrájuk vagy nincs zöldövezetük.
Bónis egyúttal elmondta, 2014-ben növekedésnek indult a kincses város ingatlanpiaca, amelyet elsősorban a banki hitelek után fizetendő kamatok csökkenésének tudható be. „Ha az ember ügyesen alkuszik, akár 5-6 százalékos kamattal járó lejes hitelhez is hozzájuthat” – magyarázta az ingatlan szakértő.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
szóljon hozzá!