
Fotó: Mediafax
2010. április 21., 09:582010. április 21., 09:58
Az elemzés szerint Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan Közép- és Kelet-Európa (KKE) legtöbb országa is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése. Jos Tromp, a CBRE közép- és kelet-európai kutatási vezetője kifejtette: Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is jelentős népességcsökkenéssel kell szembenéznie – az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk.
A kutatásvezető szerint a kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb számú kiskereskedelmi hellyel rendelkeznek a régióban.
Jos Tromp szerint „ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő szereplőket”. A kutatók szerint a fővárosoknak jobb hosszú távú demográfiai kilátásai vannak, de a kisebb városok is rejtenek még lehetőségeket, ám a helyi gazdaság, a demográfiai trendek és a kiskereskedelmi piac alapos felmérését igénylik – elemzik a szakértők.
Úgy tűnik, Románia még rosszabbul áll, mint Magyarország. „Habár Magyarországon is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint ami az országtól keletre-délkeletre várhatóan bekövetkezik, nem valószínű” – fogalmazott Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője.
Véleménye szerint Budapest régiója ma Magyarország olyan igazi gazdasági központja, ahol az ország lakosságának közel 30 százaléka összpontosul, ez vonzza a fiatal és képzett munkaerőt, amelynek beáramlása a népesség és vásárlóerő stabil növekedésének garanciája, tette hozzá.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.