Fotó: Mediafax
2010. április 21., 09:582010. április 21., 09:58
Az elemzés szerint Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan Közép- és Kelet-Európa (KKE) legtöbb országa is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése. Jos Tromp, a CBRE közép- és kelet-európai kutatási vezetője kifejtette: Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is jelentős népességcsökkenéssel kell szembenéznie – az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk.
A kutatásvezető szerint a kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb számú kiskereskedelmi hellyel rendelkeznek a régióban.
Jos Tromp szerint „ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő szereplőket”. A kutatók szerint a fővárosoknak jobb hosszú távú demográfiai kilátásai vannak, de a kisebb városok is rejtenek még lehetőségeket, ám a helyi gazdaság, a demográfiai trendek és a kiskereskedelmi piac alapos felmérését igénylik – elemzik a szakértők.
Úgy tűnik, Románia még rosszabbul áll, mint Magyarország. „Habár Magyarországon is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint ami az országtól keletre-délkeletre várhatóan bekövetkezik, nem valószínű” – fogalmazott Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője.
Véleménye szerint Budapest régiója ma Magyarország olyan igazi gazdasági központja, ahol az ország lakosságának közel 30 százaléka összpontosul, ez vonzza a fiatal és képzett munkaerőt, amelynek beáramlása a népesség és vásárlóerő stabil növekedésének garanciája, tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok