Elmarad a görög referendum

A szocialista görög miniszterelnök azt követően jelentette be a referendum elmaradását, hogy a vezető ellenzéki párt közölte, hajlandó ratifikálni az államcsőd megelőzését szolgáló segélycsomagot. Mint arról beszámoltunk, a referendum hétfői bejelentését követően az Európai Unió tőzsdéi mélyrepülésbe kezdtek, az EU vezető gazdaságainak számító Németország és Franciaország vezetői, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök gyakorlatilag ultimátumot adtak Athénnak.

Utóbbi még szerdán leszögezte: amennyiben Görögországban valóban népszavazást rendeznek a segélycsomagról, amelynek feltétele, hogy a hellén kormány további megszorításokat vezessen be, és folytassa a privatizációt, akkor a referendumnak csak egy témája lehet: hogy ki akarnak-e lépni a görögök az eurózónából. „Nem folyamodunk népszavazáshoz, amit amúgy egyáltalán nem önmagáért rendeztünk volna meg. Üdvözlöm a jobboldali ellenzéki párt álláspontját, miszerint hajlandó ratifikálni a parlamentben a segélycsomagot” – jelentette ki Papandreu a csütörtöki kormányülésen.

Egyúttal hajlandónak mutatkozott egy átmeneti kormány megalakítására, amelyre az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője, Antonisz Szamarasz tett javaslatot. A tárgyalások folytatására a kormányfő már ki is jelölte két miniszterét. Az átmeneti kormány feladata a segélycsomag ratifikálása és az előre hozott választások megszervezése lenne. Papandreu saját pártjának parlamenti képviselőcsoportja előtt megtartott délutáni beszédében ugyanakkor leszögezte: a segélycsomag elvetése vagy az előre hozott választások megtartása, illetve a parlamenti többség elvesztése az eurózónából való távozással lenne egyenértékű. Nicolas Sarkozy üdvözölte a fejleményeket.

Lemondott a lemondásról

A nap folyamán korábban egyébként fölmerült, hogy Papandreu lemond a miniszterelnöki tisztségről, ezt azonban később határozottan cáfolta. A távozás lehetősége azt követően merült föl, hogy pártjának a népszavazás kiírását ellenző képviselői hevesen bírálták, sőt ketten közölték, hogy a péntekre tervezett parlamenti bizalmi szavazáson a kormány ellen szavaznak majd. Ez pedig azt jelentené, hogy Papandreu baloldali kormánya elveszíti többségét a 300 fős athéni törvényhozásban, amelyben már eddig is csupán 152 honatyával rendelkezett. A referendum ellen emelt szót Mihalisz Krisszohoidisz fejlesztési miniszter is, aki szerint a parlamentnek minél hamarabb ratifikálnia kell a segélycsomagot, amely többek között a görög államadósság tetemes részének elengedését is magában foglalja. Hasonlóan vélekedett Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter is.

Kína megsegítheti az eurózónát

Az eurózónának nyújtott kínai támogatás elérheti a 100 milliárd dollárt, de a segítségnek két feltétele van – jelentette be egyébként csütörtökön Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja a Le Figaro című francia napilapban megjelent interjúban. Hozzátette: „Kína kész segíteni Európának, de ennek legalább két feltétele van.” Elsőként az euróövezeti mentőalap (EFSF) hatékonyságát jelölte meg. „Az EFSF-nek hatékonynak, hasznosnak kell lennie az európai helyzet stabilizálásának támogatásában. Peking meg akar győződni arról, hogy működik a mechanizmus” – fogalmazott.

„Semmi nem lenne Kína számára rosszabb annál, mint támogatni olyasmit, ami kudarcba fullad” – tette hozzá. A másik feltétel „a felkínált garanciákra vonatkozik, miután nem zárható ki, hogy a mechanizmus nem működik”. Hu Csin-tao kínai államfő szerdán Cannes-ban, a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén kínai forrásoknak eközben még azt mondta, hogy Európának magának kell rendeznie az adósságválságot. Kína az elmúlt hónapokban aggodalommal figyelte az európai adósságválság alakulását, Európa ugyanis a legfontosabb piaca a kínai exportnak. Peking jelezte, hogy mindent megtesz az európai export konszolidálása érdekében saját piacán, az euróövezeti mentőalapban (EFSF) való esetleges részvételéről azonban még nem döntött.