2012. szeptember 25., 08:582012. szeptember 25., 08:58
A kis- és középvállalkozások egy jó ideje csak ímmel-ámmal hajlandóak tevékenykedni. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy Románia az Európai Unióban csak a 26. helyen áll a kkv-k tekintetében, hiszen az országnak nincs alternatívája, erre a szegmensre kellene fektetni a legnagyobb hangsúlyt” – fogalmazott Vasilescu. Rámutatott, a vállalkozóknak minél előbb ki kell javítaniuk a hibákat, a veszteségeket pedig vissza kell tornázniuk, hogy Románia ismételten versenybe szállhasson más országokkal. A BNR illetékese ugyanakkor hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozásoknak ugyanúgy kell működniük, mint a nagy multinacionális cégeknek, akkor is, ha mindössze 5 személyt foglalkoztatnak.
Radu Gheţea, a CEC Bank, valamint a Romániai Bankok Szövetségének (ARB) elnöke ugyanakkor tegnap, a kkv-k finanszírozásáról szóló nemzetközi konferencián úgy nyilatkozott, a romániai kis- és középvállalkozásoknak alig 21 százaléka igényelt az elmúlt időszakban bankkölcsönt, a többi cég saját forrásaiból vagy más támogatásokból boldogul. Hozzátette, reményei szerint az Európai Unió Basel 3. elnevezésű, magasabb tőkemegfelelési kritériumokat előíró szabályozását nem a jelenlegi formájában léptetik majd hatályba, ez ugyanis megnehezítené a kkv-k banki hitelezését.
„A megállapodás alapján a kis- és középvállalkozások csak a legnagyobb pénzintézetektől vehetnének fel kölcsönt, holott a kkv-kat rendszerint a helyi kisebb bankok finanszírozzák. A kkv-k tulajdonképpen ugyanabba a helyzetbe kerülnének, mint a magánszemélyek, akik csak abban az esetben igényelhetnek valutaalapú hitelt, ha jövedelmüket is valutában kapják. Nemrég egyébként Románia mellett más tagállam illetékesei is a szabályozás módosítását kérték az EU-s pénzügyi vezetőktől” – mutatott rá Radu Gheţea. Hozzátette, egyelőre a BNR javaslatára várnak a Basel 3. megállapodással kapcsolatban, az ARB álláspontja szerint azonban mindenképpen rugalmas szabályzatot kellene kidolgozni.
A bankszövetség elnöke a konferencián arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a nem teljesítő hitelek száma. Mint mondta, a kkv-k által felvett kölcsönök közel 20 százaléka tartozik a nem teljesítő kategóriába, míg a nagy cégek esetében ez az arány mindössze 4 százalék. „Ennek elsődleges oka, hogy a kis- és középvállalkozók pénzügyi tapasztalata nem kielégítő” – fogalmazott a szakember, aki ugyanakkor optimistán vélekedett Románia gazdasági fejlődésével kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok