
2012. szeptember 25., 08:582012. szeptember 25., 08:58
A kis- és középvállalkozások egy jó ideje csak ímmel-ámmal hajlandóak tevékenykedni. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy Románia az Európai Unióban csak a 26. helyen áll a kkv-k tekintetében, hiszen az országnak nincs alternatívája, erre a szegmensre kellene fektetni a legnagyobb hangsúlyt” – fogalmazott Vasilescu. Rámutatott, a vállalkozóknak minél előbb ki kell javítaniuk a hibákat, a veszteségeket pedig vissza kell tornázniuk, hogy Románia ismételten versenybe szállhasson más országokkal. A BNR illetékese ugyanakkor hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozásoknak ugyanúgy kell működniük, mint a nagy multinacionális cégeknek, akkor is, ha mindössze 5 személyt foglalkoztatnak.
Radu Gheţea, a CEC Bank, valamint a Romániai Bankok Szövetségének (ARB) elnöke ugyanakkor tegnap, a kkv-k finanszírozásáról szóló nemzetközi konferencián úgy nyilatkozott, a romániai kis- és középvállalkozásoknak alig 21 százaléka igényelt az elmúlt időszakban bankkölcsönt, a többi cég saját forrásaiból vagy más támogatásokból boldogul. Hozzátette, reményei szerint az Európai Unió Basel 3. elnevezésű, magasabb tőkemegfelelési kritériumokat előíró szabályozását nem a jelenlegi formájában léptetik majd hatályba, ez ugyanis megnehezítené a kkv-k banki hitelezését.
„A megállapodás alapján a kis- és középvállalkozások csak a legnagyobb pénzintézetektől vehetnének fel kölcsönt, holott a kkv-kat rendszerint a helyi kisebb bankok finanszírozzák. A kkv-k tulajdonképpen ugyanabba a helyzetbe kerülnének, mint a magánszemélyek, akik csak abban az esetben igényelhetnek valutaalapú hitelt, ha jövedelmüket is valutában kapják. Nemrég egyébként Románia mellett más tagállam illetékesei is a szabályozás módosítását kérték az EU-s pénzügyi vezetőktől” – mutatott rá Radu Gheţea. Hozzátette, egyelőre a BNR javaslatára várnak a Basel 3. megállapodással kapcsolatban, az ARB álláspontja szerint azonban mindenképpen rugalmas szabályzatot kellene kidolgozni.
A bankszövetség elnöke a konferencián arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a nem teljesítő hitelek száma. Mint mondta, a kkv-k által felvett kölcsönök közel 20 százaléka tartozik a nem teljesítő kategóriába, míg a nagy cégek esetében ez az arány mindössze 4 százalék. „Ennek elsődleges oka, hogy a kis- és középvállalkozók pénzügyi tapasztalata nem kielégítő” – fogalmazott a szakember, aki ugyanakkor optimistán vélekedett Románia gazdasági fejlődésével kapcsolatban.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.